Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz
Irodalmi mozgalmak. Szabadka, oct. 19. Csak újabb időben kezdett a magyar irodalom sűrűbben foglalkozni a velünk, vagy szomszédságunkban lakozó román és szerb nép irodalmával; és már is e közeledés megtermé gyümölcsét.Azóta viszonzásul-e, vagy elismeréséül jobb müveinknek, ezek áttételeivel foglalatoskodik jelesen a szerb nép; s ha az áttett müvek és darabokból, s azokat méltánynyal ismertető előszavaik és hirdetéseik tartalmából és hangulatából ítélni lehet, oda értek, hol a múlt reminiscentiák, legalább a gondolkozó iró seregnél, nem állnak útjában jobb tulajdonságaink, szellemi és anyagi értékünk felismerésének. És ez időpontot lehetlen nem üdvözölnünk főleg a tekintetből, mert nekünk kölcsönös kötelességeink vannak egymás iránt, miután mint szomszédok vagy honfitársak egymás értékét jobban is megítélhetjük mint azok, kik távolról fürkészik jellemünket, mielőtt e jellem megtanulásához az együtt élés százados próbái után a kulcsot megtalálhatták volna. Egy közös múlt és lezajlott hosz- 8zu és véres tusakodás közös elleninkkel, úgy látszik, jobban összefűzött bennünket, semhogy egy geogra- phiai fogalom miatt az orosz colosz érdekében két külön táborra oszolhatnánk tartósan. Ez oly valami lenne, mi bizton mind a két nemzetiség kárára, sőt elenyészésére szolgálna; s lehet-e ezt a szerbeknek is óhajtani, kik szintén tartanak történetükre annyit, hogy az orosz ked- viért nyelvüket meg nem oroszithatják, valamint hogy az orosz szabadságért sem lelkesülhetnek még? Mi azt tartjuk, e kérdésekre nézve, régen felelt már a megló- hadt túlbuzgóság, s nálok is, mint nálunk is a mélyebbre tekintő irodalom, azon meggyőződésre jutott : hogy bár külön nemzetiség, de egy hazafiság eszméje mellett könnyen megférhetünk egymás mellett közös jog gyakorlatában. ' Fenebbi állításaink igazolására álljanak itt a következő adatok *) melyek a szerb irodalomnak irántunki ezuttali mozgalmáról s gondolkodásáról tesznek tanúságot : Csakra Emil, Petőfi szerb nyelven megjelneendő *) Ezeket Iladzsics Antal ur fiatal helybeli szerbiró szívességéből birom, ki msga is Jókaytól már több darabot fordított le; a többi közt : A halálfős álarcz. Adamanta. — Egy vonás az elmúlt forradalomból. Faustina — és A láthatlan sebet. — Általa tehát kipótoltatott azon veszteség, mely ugyan itt helyiitti szerb iró Prokopesányi Tivadar urnák múlt év december végén történt halálával ért bennünket. A megboldogult ugyan is: a „Könnyelmű! két“ forditá le Józsikától s szándékozott Bran- kovies Györgyöt Obernyiktól is megismertetni, minek azonban á halál véget vetett. Egyébiránt megjelent tőle szerb nyelven nehány eredeti novella is; egy regényt pedig hátrahagyott ily czimmel : ,,Yér nem válik vizzá“, melynek tárgya az utolsó időből való. Dvic.
