Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 12-es doboz

ördög van itt ismét ? Mit akar ön uram ? nincs künn szolgáló ? Nem mondottam már eleget, hogy nem kell senkit hozzám bebocsátani ? Henriette, Henriette! Hol van ez a mormota ? Pardon, Monsieur est fran- cais ? Vagy Italán német ön ? kérem, laisser mai tranquille, Monsieur, én nem fogadok el látogatáso­kat.« S igy folyt ez tovább, de évközben a férfi bizonyára nadrágját vagy csizmáját kereste. Egy­hamar nem juthattam szóhoz, de flegmatikus marad­tam, előszedtem a körül heverő ruhákat, segítettem a szegény szenvedőnek, hogy felöltse, a mit ellenkezés nélkül engedett meg, s e közben nyugodtan beszél­tem el neki, ki vagyok s miért jöttem. Ah ön az a a fiatal magyar ? az már más, mondá Heine, bocsás­son meg hevességemért. De ön nem képzeli, meny­nyire járnak a nyakamra derék honfitársaim, pénzes tekergők, t. i. touristák, s a pénznélküli touristák, azaz a koldusok. S ha Matild nincs itthon — regge- lenkint a virágvásárokra megy — ez a Henriette az egész világot be engedi rontani szobámba. Ez a gas- cognei teremtés, az én »nounon-m« (száraz dajka). Tehát üljünk le, de szóljunk röviden, mert ma megint egyszer — mint mindennap« — tévé hozzá gúnyosan — »rósz napom van, the hanging day, a hogy ezek az átkozottan szőke brit szigetlakok szok­ták mondani.« Szerényen el akartam búcsúzni, hogy kedve­zőbb időben jőjjök megint? »Nem, nem« mondá a beteg költő, most csak fecsegjünk egy ideig, a meddig bírom. Akkor aztán csakugyan elküldöm önt. De meg kell ígérni, hogy mindjárt holnap ismét meglátogat. Kedvező napok nálam nincsenek, csak fájdalmak és fejfájás és ideg­szeszélyek, váltakozva, mint a felhők az égen. Ön tehát magyar. Földiéi közül évek előtt igen kedves barátom volt, egy gróf Teseffi. (Dessewffy).« »Emil, Marcell, vagy Aurél ?« kérdezém. »Igen, igen, Aurélnek hitták. Bizonyára nagy szerepet játszik most az ön hazájában?« kérdé Heine. »Gróf Dessewffy Aurél a konzervatív párt journalisztája, fájdalom már 1841-ben meghalt. »Kár, kár érte. S hogy beszélt és irt az fran- cziául! De az én két házi orvosom dr. Mandl La­jos s az én kedves dr. Grubym szintén magya­rok« mondá Heine, s alkalmasint nem sejtette, hogy az ő »kedves Gruby«-ja fogja 9 évvel azután befogni szemeit. »Még nem ismerem e két földimet« viszon- zám, »csak annyit tudok, hogy a magyar tudomá­nyos akadémia 1846. deczember 16-án levelező tag­jául választotta dr. Mandl párisi egyetemi tanárt.« »Igen, az az, a kit említettem, s én nagyon ör- vendek annak«, mondá a költő. E vövid első és mint a többi későbbi és hosszabb beszélygetés közben figyelmesen megnéztem Heine fiziognomiáját. Leginkább az tűnt fel nekem, hogy Heine Salamon unokája semmi határozottan kifeje­zett zsidó vonást nem mutatott, csak ha ironikusan mosolygott, érvényesült valamennyire a semitaság, de távolról sem olyan erős kifejezéssel, mint fivéreinél, a pétervári dr. Heine Miksánál és Oalderoni nemes Heine Gusztávnál, a bécsi szerkesztőnél, két igen jó­zan személyiségnél, a kikkel később eléggé megis­merkedtem, s az akkori már 47 éves Henrik, a mint emlékszem, szőke volt, fivérei barnák vagy feketék Heine Henriknek talán már természeténél fogva ne­mes arcza volt. — ifjúkori arczképeinek egyike csi­nos, jól megtermett fiúnak mutatja őt, de inkább termetes kereskedő segédnek, mint szellemes világ­szemlélőnek. Rejtélyes betegségének kezdete óta azonban arczkifejezése direkte nemesbült, határozot­tan lyrai és szenvedő melancholikus volt, minthogy balszeme már teljesen zárva volt, a jobb pedig félig, s folytonosan könnyezett, — ajkai is fájdalmasan csu­kódva voltak. Mellékesen megjegyezve, a legszebb, legnyugodtabb, legdicsőültebb hallott-álczák, a me­lyeket valaha láttam Shakespeare-é és Göethe-é és Heineé, a mely 1862-ben özvegyénél oly gyakran volt kezemben s melyet igen jól megnéztem. A költő legtalálóbb arczképe azon időből különben minden esetre az, a mely összes műveinek legutolsó kiadása előtt áll metszetben, s úgy hiszem — Katztól való. Mélyen sajnálkoztam Heinén, látván mily ki­mondhatatlan fáradsággal ült le vagy kelt fel széké­ről. Pedig a bonczolásból később világosan kitűnt, hogy sem gerinczének, sem veséjének nem volt baja, s csak hallatlanul fokozód ott idegbomlásban szenve­dett. Es mit mondjak én a magam vigasztalására, a ki 35 évvel azután épen abban a bajban szenvedek. Egyszerre csak azt mondá Heine : »Segítsen felkelnem, vezessen engem nőm szobájába.« Átvezet­tem az ebédlőn s ő épen a boudoirnak mindennemű csecsebecseit mutatá nekem, midőn a termetes neve­tőgalamb, Mde Mathilde Heine, és Judith Nirva, a brüszeli, »brutális egészségének« egész nehézkessé­gével az ebédlőbe rontott, csevegve és nevetve, mint két párisi kokotte, és Henryt »mon pauvre chien«- nek szólítva, a mi egészen elragadta a beteget. De siessünk a vége felé, mert különben a czikk- ből könyv lesz. vattyukkal; 3. iskolai gyakorlat mászásban ; 4. gya­korlat a 29 méter magas nagy tolólétrával szabadon fellállitva; végre támadás az összes szerekkel és le­génységgel a megállapított terv szerint. A gyakorla­tok befejezte után 9 órakor a közgyűlés folytatására gyűlnek össze a tagok, délután pedig a Zugligetbe tartanak kirándulást. A HON magántávsürgönyei. A trónörökös pár útja. Boldogfalva, aug. 5. A trónörököspár f. hó 9-én délután indul vissza külön udvari vonaton Hátszeg­ről T övisen keresztül, a hol fél óráig fog időzni a vo­nat, sehol hoszabb tartózkodás nem lesz. Bécsbe, a trónörököspár 10-én reggel érkezik meg. Boldogfalva, aug. 5. Rezső trónörökös gr. Teleki Samu és egy udvari vadász kíséretében 3j/2 órai lovaglás után Malomvizről ideérkezett. A trónörökös ma reggel nem épen kedvező időjárás mellett 5 óra előtt kocsin ment Boldogfalváról Ma- lomvizre, hol a Kendeffy-család 42,000 holdat elfog­laló erdőségeinek erdészénél, Schuster Endrénél rövid időre megállapodott. Az erdészlak homlokzata, valamint szép kertje lombbal csinosan fel volt díszít­ve. A kitartó, apró hegyi lovakat felnyergelték, az erdész Róza nevű csinos leánykája a turistákat ellátta élelemmel a messze útra s ezután bátran ha­ladt tovább a társaság — vezető nélkül — Gurény falu elszórtan fekvő házcsoportjai között, a vízben gazdag Lapusnyak patak mentén az úgynevezett budai hídig, melyen átment. A nemrég restaurált hídon túl egy mezei virágokkal köritett transzparent állott »Isten hozott trónnak örököse« felirattal. A vadon rohanó patak balpartján ezután valamivel meredekebben vonult az ut fölfelé keskenyre össze­szorult magasra nyúló hegyfalak között, magányosan álló düledező házikók mellett, a nagyszerű Kró viz- zuhataghoz, mely különösen azért figyelemre méltó, mivel közvetlenül a mögött a patak tükre nagy terü­leten teljesen mozdulatlan és sima. A patak ezen ré­szét a lakosság Vurdjinának nevezi. Kevéssel ezután, mintha a völgyből nem is volna kimenet, feltűnik a Gorganu-szikla, melyen a patak tajtékozva kígyózik keresztül. A lovak keskeny utakon lassan, óvatosan lépdelnek tovább. Ezután következett a Bredeczellon nevű tágasabb völgy buja rétjeivel. Itt egyesül a pa­tak két ága, az egyik, különben holt ág, most hatal­masan megdagadt és sok fáradságba került, mig a ti ti f< k 1 n k P k e egy aug. 2-ról kelt londoni levele jelenti, hogy az an- J goi kormány D u f f e r i n lordot utasította, tudassa a portával, hogy az angol hajóhad megbizatott, hogy y oly haj ókat, melyektörök csapatokkal f Egiptomba mennek, mielőttArabi pasa r lázadónak vankijelentve, feltartóztas- 1 son és azokat a Törökországba való , visszatérésrekényszeritse. ^ Konstantinápoly, aug. 5. Az »Agence Havas« f jelenti: A konferencziának tegnapra kitűzött ülése ] azért halasztatott el, mert a porta időt akart nyerni, t — A szultán még nem határozta el magát arra, hogy 1 a török csapatokat angol parancsnokság alá helyezze. ‘ Alexandria, aug. 5. Az a hir, hogy Kairóban az \ európai városrész lángok közt áll, teljesen alaptalan. — Graham tábornok veszi át a Ramlehban álló- i másozó angol dandár parancsnokságot. 1 Szentpétervár, aug. 5. (Er ed. sürg.) A Go- j lösz az O n o u által előidézett esetet a konferenczi- j án úgy értelmezi, mint kísérletet egy Oroszország és \ Angolország közti megegyezés előkészítéséhez az 1 egiptomi kérdés terén. Anglia ebből lássa meg, hogy i átalános biztosítások Oroszországnak nem elegendők, i Ez átóbbi feltételek megállapítását óhajtja, melyek mellett Oroszország Anglia egiptomi expediczióját nem tekintheti sértőnek az orosz érdekeket Keleten, i

Next

/
Thumbnails
Contents