Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 12-es doboz

Nem a tartalom sorrendje, hanem az imént ' említett osztályozás szerint fogjuk megemliteni legelébb is az első kötet közleményeit, röviden, j j futólagosán, az olvasóra hagyva, hogy azokkal bővebben megismerkedjék.

! „A k 61 s z á z ezer“ — ez cime az első le- : írásnak, mely a pesti képviselőház ama nagy napját festi, midőn Kossuth Lajos ékes szólására a ház egyhangúlag szavazá meg a 200,000 honvédet s az erre szükséges pénzerőt. 1848. jul.

11-dikén történt az, midőn a már akkor is öreg Palóezy László — lelkesedve e nagyszerű jelenetén, — Simeonnal kiálta föl: „Uram bocsásd el a te szolgádat, mert megértem látni a magyar | nemzet szabadságának napját!“ E nap volta nagy honv édsereg születés napja.

A „ ilmos huszárok hazajövetele“ — Hermán őrmester előadása nyomán — részletesen, sok érdekes epizóddal van leírva. A költő azt irá: „Domb nekik minden hegy, keskeny minden árok ;“ de e leírás meg fogja győzni az olvasót, hogy a haza jövő huszároknak mennyi prózai bajjal kellett megklizdeniök mig a szeretett haza földjére juthattak. — E huszárokat vezette Zsur- may. - „Tiz sor arról a bizonyos esztendőrül“ czimli rajzban egy „volt baka“ élethü képet ád | a besoroztatás sanyaruságairól, melyekkel a j honvédeket megalázhatták egy időre, ae nem törhették meg. Igen ügyesen irt rajz ez, apró történetekkel, melyek e szomorú állapotot híven jellemzik. Egy másik czikk „Sárosy Gyula életéből,“ vagy is bujdosásaiból fest egy szintén komor, de érdekes képet. Az Arany trombita szezője Komádiban lappangott akkor, s az emberek jósága, mint paizs, védte az üldözés ellen.

! Komádiban irta ő — e czikk szériát — a hires „Farsangi dalt“ is (Tánczoljatok !) melyet sokan ’ a Petőfi müvének hittek akkoriban, —• „Bem tbnok emlékirata 1848-ban“-e kötet igen j becses közleménye. Mint tudva van, a legyőzött,, s Béesböl hozzánk menekült Bemre rá lőtt egy fa- I natikus lengyel, vádolta öt, hogy nem népbarát, hanem aristocrata. Szerencsére e golyó nem ta- ! Iáit, s a tábornok ez emlékiratban álarezozta le ellenségeit, kik a „democrata“ szent neve alatt orosz kézre dolgoztak. Leírja az ősz tbnok röviden küzdelmeit, bolyongásait a szabadság érdekében ; s leírja: mint áldozá föl személyes érdekeit mindig hazája szabadságáért. Ez emlékirat igen becses emlék előttünk, kik az erdélyi hősnek anyi hálával íartoznak. Ez az egy közlemény is méltóvá teszi e kötetet a közpártolásra.