Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Az ilyen merész kópzettársulás nem áll magaoan Petőfinél. Ha szobát ir le, a bennelevőket is bú­toroknak látja; ba meg utazik: az embereket is földrajzi területeknek nézi, mint észak-magyar­országi útjában egy öreg családapát, a ki magá­ban két világrész: Európa és Amerika; ősz feje a megvénült bölcs Európa, szive pedig a fiatal Amerika, hol végtelen őserdők zöldéinek; az életkedv és remények erdői. (Útirajzok.) ■> Petőfi drámai személyei a Tigris és hiéna* ban egytől egyig ideges, gyorskezü és gyors- beszédü emberek. Nem töprengenek, nem igen. gondolkoznak, csak kevesen járkálnak és kevesen kiabálnak, rövid, sokszor igen jellemző monda­tokban. Az ismeretlen Saul igy jellemzi magát a magyarok előtt: „Bepecsételt levél vagyok, melynek címét már kallottátok: Vesszen minden hazaáruló! A jövendő föl fogja bontani e levelet; akkor olvashatjátok tartalmát is.“ Azonban a legtöbbjüknek lelkében semmi szövevény, semmi eltakart; nyitott ház a szivök, mindig látjuk: ki megy be éski jött ki. őket is rendesen egy ural-' kodó indulat ragadja hatalmába: nagyravágyó (Boriesot), boszu (Predszlavát), szerelem (Hi- lutint). A világért sem összetett lelkek; nagyon is egyszerűek, sokszor együgyüek. Haragos, in­dulatos nagy gyermekek; valamennyiökben van egy kis naivság, mely untalan átmosolyog a tra- gikai páthoszon. Olyanok, mint az erősen színe­zett képek, a melyek nincsenek árnyékolva, egy síkban tetszenek; semmi távlatuk, semmi plasz­tikájuk. Primitiv lelkek; sokszor úgy beszélnek és úgy cselekesznek, mint a Homérosz hősei. Predszlava alvó fiába tőrt akar döfni, de Borics fíölébred s kérdi: „Mit akarsz, édes anyám?" Predszlava feleli: „Meg akartalak ölni, édes fiám.“ Ez érdekes, de nem igaz. Emberei naivak, l gonoszok, vérengzők, fiatalok. Mind csupa érzés. Áll rajok a Balzac mondása: az érzést cselek­vésbe ültetik át. Csak érzéseik vannak, mint az ős embereknek.. Sok bennök a gúny, a cinizmus. Saul közöttük a legtragikaibb s a legemberibb. A többi jórészt átlépi a valószerüség határát. Az is érdekes, bogy magyar vonás alig vau bennök, kivéve a nyiltszavuságot; még a cselszövők is igen őszinte embereik, nem születtek titkolózásra. Itt önkénytelenül elébünk áll ez a kérdés: mik teszik hát a magyar jellemet?— Sajátságos és ellentétes elemekből áll, az bizonyos. Alapvo­nása talán az erő, az energia, mely törhetetlenné teszi a magyart. Dac és szilajság a paripája, a mely előre is ragadja, le is veti. Józansággal é3

Next

/
Thumbnails
Contents