Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz
* * CFetöfl és a szocializmus,) Á Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya ma délután Gold- zieher Ignác elnökléscvel ülést tartott, a melyen Fe- rcnczi Zoltán olvasta föl székfoglaló értekezését Petőfi és a szocializmus címén. A megválasztásáért való szokásos köszönet után az értekező megemlíti, hogy az Akadémia csak egyszer foglalkozott eddig Petőfivel,, pár rövid jegyző- könyvi jelentést kivéve, tudniillik 1858 december 35-én, midőn a nagy jutalmat az összes leolteményele 1847-iki kiadásának Ítélte oda. Mai értekezésére alkalmat az adott, hogy a nemzetközi és más szociáiis- ták szokásba vették március 15-én a költő oly meg- tisztelését, mint a ki a szociálizmus előhareósa volt. A fölolvasó ismerteti először röviden a szociálizmus tanait 1848-ig, azután elemezi Petőfi: Az apostol és ezzel rokontartalmú költeményei, valamint prózai müveiből és leveleiből az idevonatkozókat; és ezekből azt az eredményt vonja ki, hogy Petőfi-nem volt szocialista, és a szociális utópista, a teoretikus és gyakorlati szociális Írók müveit nem olvasta; az ő alapelve a szabadság volt és nincs nyoma, hogy a szocializmus által a politikai szabadság fölött homloktérbe tolt munka, és. tőke kérdése és. viszonya érda* kelte volna, a minek akkor nálunk még nem is lett volna sok értelme. így az 5 népimádata, radikáliz- musa, demokratizmusa mind a francia forradalom által proklamált s az azóta létrejött forradalmak elveinek nevében a politikai szabadságra, ebben a ma úgynevezett demokrátikus imperiálizmusra vonatkoznak s éppen ennek létesítése érdekében volt republikánus is, mert ezt csak köztársaságban vélte elérhetőnek. Minthogy azonban minden szabadsági, forradalmi mozgalom, egyszersmind szociális mozgalom is, sőt a szociális átalakulásra a politikai szabadsági mozgalmakon visz át az ut; világos, hogy a költő szá- mbs elve, melyeket müveiben elszórt, annál inkább megegyezik a szociálizmus elveivel, mert 1848-ig s részben máig is a szociális átalakulás nevében az elmélet mindig politikai átalakulást is sürget. Viszont valószínű az is, hogy az ő népimádata, ha tovább él, a szociálizmus hívévé avatta volna. Ezért, habá.r nem volt szocialista* csak természetes, ha ünnepli Őt az a nép, melynek igazibb barátja, mint ő, nem lehetett' volna. A tetszéssel fogadott fölolvasás után TI ein- rich Gusztáv rendes tag bemutatta Viszota Gyula tanár értekezését Eötvös József és Trcfort Ágostnak 1841-ben tervezett folyóiratáról: Pesti Havi-irat, mely az 1840-ben megindult és megszűnt Budapesti Szemle, (szerkesztették Eötvös és Szalay László), folytatása lett volna. .
