Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

de később meggyőződve arról, bogy egy védő helyett tíz támadót vonok magam után, támadólag léptem föl, de azzal azt nyertem, bogy többé a visszavonulásnak nem voltam nra, hanem a merre nyomultam arra kellett hátrálnom, különösen miután Csató százados s ló barátom eleste után a székelyek a legjobb állást nemcsak el-; hagyák, hanem a csatatérről egyenesen haza mentek. Végre az ellenség állása miatt Bem állása is elveszett szemeim elöl, tulajdonkép a ve gyes támadások által a két sereg majdnem ösz- szekeveredett. E hinárbóli bontakozás közben ta- ! paszíaltam, bogy a balszárny ia nem hogy hátrálna, hanem menekül nagyobb része a balol dalról eső távoli erdőbe, s háta megeíti tengeri felé, a helyett, hogy Fehéregyházának, a hová könnyebben érhetett volna, egy ki« erő megfeszítés után — hátrált volna.

Bem még egyszer képes volt magát fölvilla ; nyozni, de a muszka mindig nagyobb erővel bontakozván ki, úgy hogy golyói zápor eső gyanánt jövének reánk s a minden oidaírói vissza nem verhetett robam mindnyájunkat menekvésre kényszeritett.

Fehéregyházától, ba még keletelni tudom, délnyugot felé áll egy sírbolt, azontúl keletfelé tengeri, nyugotra erdő, épen alkonyat táján, midőn egy tőlem balra álló s vagy 60 egyénből álló tömeg segélyére mentem volaa, ama tömeg néhány híjával elsepertetett, ama néhány közt ismertem fel Peíőfy Sándort a tengeri felé vo nulni, tőlem mintegy 25 lépésnyire.

„Sándor, az égre! erre tarts!“

„Végem van barátom! E szavaival felém fordulva testének előrészén vért özönleni tapasztaltam ; láttam azt is, a midőn a tengeribe egypár lépést tett, hogy elbukott, mire én legényemet rögtön azon utasítással küldém utánna, hogy vi-: gye beljebb a tengeribe s ott ápolja.

Kérdhetné valaki, miért nem vonultam hoz- | zám csatlakozott legénységgel utána? Azért, mert scbesültjcink, kik még lábaikon megállni, [ vagy csak mászni is képesek voltak, a tengeribe menekültek b igy nem akartam az ellent réjok vinni; különben ha hatalmamba lett volna a visszavonulás, akkor a midőn tapasztaltain, hogy minden ellentállás hasztalanná vált, a hátam megett lévő fehéregyházi kertek felé vonulok ; ámde e helyett hová kényszerültem vonulni, egészen attól balirácyba, a miből azt következtetem, hogy a muszka hadsereg azon igyekezett, hogy az egész hadsereget ezen terelések által ■ körülkeríthesse s a fegyver letételére bírhassa, mivel engem akárhányszor tőnkre tehetett, ha erejéhez képest megtámad.