Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
r Utoljára a Petőfi „Őrült“-jer öl — Metrikus vers-e ? — Minthogy Kulcsár Endre a »Eőv. Lapok« 66-dik számában megjelent cikkecskémet, a 72-dik számban bővebb figyelemre méltatta, mintsem gondolám, sőt ebbeli figyelmességében a kérdés elterelését is látom, engedje meg nekem a szerkesztőség, hogy most már az általam elfoglalt kiindulási alapra helyezkedve, hozzá szóljak ahhoz is, a miről én azt mondtam, hogy: elég! Azt állitotta vitázó ellenfelem ugyanis, hogy az »Örült« idöméretes vers. Időmértékének alapja a jambus, de a költő jambusi ütemek helyére sűrűn állit- gat anapaestus ütemeket, sőt néhol, számszerint egy hosszú költeményben három helyen khoriiambust s hogy miért? meglátjuk mindjárt alább. Mindenek előtt azonban, engedje meg nekem a különben széles látkörrel biró cikkiró, ha én a jambusi vers ilyetén fajának »badarul« és ismételten ellent mondani merészkedem. Mert először is én még mindig abban az erős hitben tévelygek, hogy a jambusi alapra fektetett vers lényege épen abban áll, hogy csak kéttagú és meghatározott időméretes ütemeket tűr meg, de bárom tagú anapaestust, azaz dinamithot soha. Már pedig azt a jambusi alapot annál inkább szétrobbantottuk, mennél sűrűbben aknáztuk alá. Cselekszi pedig ezt a levegőbe röpitő miveletet a technikai érzékű Petőfi, a Kulcsár Endre akaratosságával, és pedig itt-ott szórványosan, ütemenként, soronként azért, hogy azokat a gyors indulat-változatokat, melyek egy-egy jambusi sor időtartama alatt bekövetkezhetnek, stante pede jelenítse vagyis hogy azonnal szemünk előtt lássuk kifaragva is ama különbséget, mely egy spondeusi és egy anapaestusi, avagy choriiambusi lelki állapot között létezhetik. I Milyenek például komoly érvelés és szószerinti idézetek szerint, midőn »Az őrült éles fájdalmában és megbotránkozásában, ünnepies menetű spondeusok- ban követeli emberi méltóságának elismerését:« »Mit háborgattok?« Tessék ezt nekem elszavalni, ünnepies menetű lassú ütemekben, éles fájdalommal! Vagy midőn: »A tettének nagyszerűségétől megdöbbenő őrültség, majd & szenvedés és káröröm szívfacsaró ellentéte, a méretek kellő alkalmazásával oly mesteri kifejezésre jut, melyhez foghatóval, csak Vörösmarty kellemfestő tündérjeleneteiben találkozunk«.
