Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

Petőfi születéshelyén. Meglátogattam nem rég ama homályban rej­tőző ismeretlen helyét, melynek szülöttje fényt áraszt örökké a magyar nemzet nevére: Kis-Kőröst, Petőfi születéshelyét. Kevesen nézték meg eddig ez igénytelen város­kát tisztán a költő iránti kegyeletből. A magyar em­ber nem igen szokott elzarándokolni jeleseinek emlé­keihez, müveik iránt is eléggé közönyös. Ha Petőfi, nem mondom francia vagy angol, hanem csak portu­gál vagy holland költőnek születik: müvei azóta legalább is húszszorannyi példányban forognának közkézen. Utóbbi időkben nem olvasunk mást, mint — politikát. Pedig nemcsak politikai kenyérrel él az ember. Petőfi legalább is tett annyit a magyar név becsületéért, mint mindannyi pártt.usáink Kupától kezdve a legutóbbi követválasztásig. Látni kell a kultuszt, melyet a külföld üz köl­tőinek emlékeivel! Egész tourista csapatok kere­sik föl évenkint Göthe, Heine, Burns, Byron szülő­házait. Múlt nyáron lemaradtam egy Ízben valamelyik nyugotnémetországi vasútvonatról, Utólagosan nem bántam meg, mert nem messze egy kedves kis várost láttam a szelíd hajlású hegyek aljában, egy zengő folyó partján. Wetzlar volt a Lahn mellett. A mint a viz mentében az árnyas nyárfák alatt tova bo­lyongtam tarka gondolataimmal: egy iíjú szegődött hozzám, ki a vörös táblás útikönyv helyett „Wer- i ther keserveit* tartá kezében. Eszembe jutott, hogy | Göthe itt irta s e vidékről nyerte e szomorú történe­tet. Beszélgetés közben észrevettem, hogy az iljú abban a lelki hangúlatban van, melyben Göthe lehe­tett e regény megírásakor. Később megvallá, hogy tisztán a költő iránti rokonszenvből jött el Hamburg­ból — Wetzlarba. Nekem nem kellett annyi utat tennem, hogy Kis-Kőrösön meglássam a költő születéshelyét. Veröfényes júliusi nap volt. Hogy úti társam le­gyen, elvittem magammal egyik ismerősemet az ér­dekes kirándúlásra. — Dolgod van Kis-Kőrösön ? — kérdé barátom útközben. — ^Dolgom éppen nincs. — Úgy hát látogatóba megyünk V — Igen, látogatóba, egy nagy ember szülőhá- j zához. — Nagy ember Kis-Kőrösrül ? — Tudod tán, hogy Petőfi Kis-Kőrösön szü­letett ? — A költő ? — Igen, a költő. Az én derék barátom sokkal boldogabb ember ugyan nálamnál, de azért Petőfit sohasem olvasta, s még kevesebbet törte a fejét azon, hogy hol termett e lángelme.

Next

/
Thumbnails
Contents