Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

elő. Erre Bowring 1850-ben leköszönt e's nyug- dijaztatott. Keletről visszatérve, angol baronetséget nyert, azóta második nejével (az első Khinábanhalt meg) Exeterben és Londonban élt. A magyarokat, köztük Rónay Jácintot, Vámbéryt, mindig a legszívesebben fogadta s Petőfi költeményeit Kertbeny ismerteié meg vele. Bowring már Khinában foglalkozott Petőfivel, s midőn meghalld, hogy az angol királyné és a walesi herceg mint megkedvelték költőnket a német fordításokból: egész erélylyel fogott a munkához s 1866-ban kiadta Petőfi angol fordítását a „János vitéz“-zel, „Bolond Istók“-kal és 74 kisebb költeménynyel Bowring először a huszas években volt hazánkban, s 1866-ban újra el akart jönni, de a kitört osztrák-porosz háború megakadályozta szándékában. Majd az erdélyi unitáriusok gyűlésében szeretett volna részt venni, de beteg lett. De ha nem jöhetett is hozzánk, élte végéig foglalkozott irodalmunkkal. Halála előtt kevés idővel még Jókai Mór ; egyik regényét forditá, mit majdnem oly nehéz feladatnak tartott, mint Petőfi verseinek átültetését. „Hiába iparkodom, — irtaDióssyhoz — csak holdját adhatom az eredeti napnak.“ Szintén Dióssyhoz intézett leveléből adjuk, hogy öreg napjaiban még egyszer meg akarta látogatni hazánkat, tervét azonban a halál megmeghiúsitotta. lkokon szén véért megérdemli, hogy meleg szívből mondjunk áldást hamvaira! *

*A Kisfaludy-Társaság tegnap d. u. 5 órakor soron kívüli ülést tartott, melyben Toldy Ferenc elnöklete alatt tizenegy tag vett részt. Felolvasás nem lévén, a hirlaptudósitókon kívül alig jelent meg valaki. A titkár bejelentett két uj alapitó tagot: Zsilinszky Mihály szarvasi tanárt, ki százforintot küldött, s Pongrácz Lajost Ipolyságról, ki Toldy Ferenchez irt lelkes leveléhez száz forintos dézmavált- sági kötvényt csatolt. Bejelentő a titkár Sir John Bowring kültag halálát is, s a társaság — Gyulay Pál indítványára — Patterson Arthur kültagot kéri föl emlékbeszéd tartására. Jelentés történt Zá- vodszky „Bessenyey“-jének megjelenéséről is, melyből az akadémiai ünnep alkalmával csak kilenc példány kelt el. Végül megválaszták az e hó végével lejáró két pályázat bírálóit: ,,a drámai középfajok elméletére“ Szigligetit, Tóth Kálmánt és Dux Adolfot, a „költői beszély“-re pedig Gyulai Pált, Tár- kányi Bélát és Dalmady Gvőzőt.