Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz
Y aj ü a-H u n y a d o n. — Petőfi költeménye. — (1849.) I. Fogadjatok be, ti dicső falak ! Fogadj magadba hires ősi vár ! Légy üdvözölve ! Hol a hős lakott, A költő ottan lelkesedve jár. Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi! Mily lelkesülés éget engemet! Szivemnek hangos dobbanásai, Beszéljetek ti ajkaim helyett. Itten lakott, tán olykor épen itt Gondolkodék e bástya tetején, Innen tekintett a jövőbe ő, A honnan most a múltba nézek én. Itt pihoné ki fáradalmait, Midőn elzűgtak a kemény csaták, Melyek Konstantinápoly tornyain A büszke fél-holdat megingaták. Jó pihenő hely, csendes szép magány, Mélyen lehajló völgynek zöld ölén ; Itt lenn a vár ; nem éri a vihar Még a zászlót sem tornya tetején. El van rejtezve a világ elől E szent magány ; beléje más nem lát, Csak messziről fehér fejével a Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.
