Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz

Petőfi és a kritikusok.

Petőfiről átalánosan hiszik, hogy a kritikusokat halálból gyűlölte, hisz sok pasquillt, satyrátirt rájok, de meg prózában is egyre bántalmazta, sértegette őket. Nem csodálkozhatunk tehát, ha a közönség csakugyan ily véleményt táplál felőle.

Ha lapozgatjuk az iratokat, melyek Petőfiről eddig megjelentek, az is fel tűnhetik, hogyan lehetett Petőfi oly nagy költővé a nélkül hogy valaki oktatta, tanitotta volna, hiszen csak 7-dik osztályi tanuló volt, midőn végkép oda hagyta az iskolát. Fájdalom, eddigi életirói az ő nagymérvű tanulmányaira legkevesebbet adtak, s egészen elfeledék, hogy ő a latin és német nyélveket alaposan értette, hogy egy év alatt megtanult angolul és franciául, s hogy a latin klasz- sziki _ iró: Tacitus történeti müveit forditani kezdte.

Remélem, nem teszek sikereden dolgot, ha Petőfiről írva, épen e kevéssé ismeretes oldaláról mutatom be őt, s közlök egy e részben uj adatot, nem ugyan tőle, hanem felőle írottat. Elébb azonban még egyetmást kell elmondanom.

Petőfi kedélyesen Írja egyik bordalában:

»Útmutatást nekem ne is adjatok —

Szent Dávid hárfájára se hallgatok« ;

de ez csak költői dikció, kedves eláltatása, szembekötése a könnyenhivőnek. Ha kezünkbe veszszük a Gyulai Pál által kiadott Petőfi-féle »Vegyes művek« 3-dik kötetét, a Szeberényi Lajoshoz írott levelek egyikében rábukkanunk arra, hogy Petőfi megbirá- lás végett verseket küld Szeberényinek, s midőn Szeberényi késik, másodszor is sürgeti a bírálatot. 1843-ban pedig, midőn mint színész Pesten keresztül utazott Pozsonyba, Garay Jánoshoz a »Regélő« akkori szerkesztőjéhez vitt egy verset, azt, mely a »Fővárosi Lapok«-ban nem rég »Viz és bor« cimmel jelent meg, kérve őt, hogy Andor diák álnév alatt közölje a »Regélő«-ben, de Garay Petőfi névvel közölte a verset, mely irói jogtapodásra a költő élesen irt nyilatkozatot tett közzé »írói jogtapodás a Regé!ő«-ben cim alatt (L. Petőfi »Vegyes müvei« Pest, 1863. kiadta Gyulai Pál), s azzal indokolta Bajza előtt az álnév fölvételét, hogy szerette volna megtudni: mit szól az »Athenaeum« Verőczey név alá rejtőzött lapszemlésze az ő verséről. Verőczey név alatt ugyanis Bajza az 1843-diki »Athenaeum«- ban oly rendes heti lapszemle-rovatot nyitott, mint most Szana Tamás a »Figyelő«-ben.