Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz
nemcsak számos kisebb költeménye és balladája, hanem valamennyi nagy műve is tanúskodik. Attila az egész nemzetnek mondabőse, épugy mint »Szent László,« kit Arany szintén megénekelt, a népnek királya. Toldi nemcsak a nép hőse, hanem annak fia is. A »Nagyidai cigányok« a nép keservének, fájdalmának viszhangja, s végre »Istók« a nép »bolond«-ja. E mellett az előadási modor, rajzolás, nyelv is valamennyi művében erősen népies. A fiatal »Toldit« egészen úgy fogta föl s úgy rajzolta, mint a néphagyományok; faragatlan, bátor, óriáserejű, jószivű su- hancnak, s ezzel ellentétben az öreg »Toldit« csalódott, a világ hálátlansága elől visszavonult, elkeseredett férfiúnak, ki önmagának a sírját ássa. Bár öntu- datlanúl, a nép érezheti legjobban, mért van ez a vén hős humorosan festve, mert hisz »a hanyatlás, pusztulás már magában is humoros jellemű.« Ennek meg- felelőleg »Toldi« a nyár, »Toldi estéje« pedig az ősz rajzolásával kezdődik. Épugy tolmácsolja a nép felfogását, elkábult fájdalmát Csőri vajda és cigánysága. Hiszen a népet a nagyítás és torzítás, a fájdalomnak önátkozása jellemzik, és Arany itt meg nem tagadta önmagát. »Toldi« legművészibb, »Csaba« legnagyobb szabású, »A nagyidai cigányok« leggenialisabb s »Bolond Istók« legjellemzőbb műve Aranynak, s ha befejezi, ez lesz az első magyar humoros nagy mű s ez fogja követelni Arany munkái közt a legnagyobb népszerűséget. Ez a nép számára egy egész ethika. A gazdag és mély morált a költő saját leikéből meríti s belátni enged szive legtitkosabb redőibe, s mi vele együtt érezzük az élet nevetséges küzdelmeit, kirívó egyenetlenségeit s hogy a mosoly, mely ajkainkon lebeg, néha nagyon is fáj, érezni fogjuk ha e műben lapozunk. Arany a »Bolond Istók«-ban inkább egyéniségéhez láncol bennünket, mint akármely más művében. Tanít, nemesit mindnyájunkat; velünk sír és velünk keres vigasztalást, s mi elgondolkozunk, hogy milyen nagy lehet a szive is annak a költőnek, ki az egész emberiség tolmácsa. Reviczky Gyula.
