Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz

[ kör« egyszerű, naiv, népies humorával egy csöndes Ais öböl, s nem messze tőle az »Őszszel« vagy »Kert­ben« a feneketlen óceán. Még balladáinak némelyike is humoros hatással van ránk, »Agnes asszony«-nyal élükön, valamennyi a nép esdeklő szava. S a mi e mel­lett igazán csodálatraméltó, a költő ilyenkor soha sem csap át a lyra birodalmába s nem lesz modoros, bombasztikus,mint Béranger sokszor. Atalában Aranyt forgatva, alig találunk benne bombasztot, pedig e hi­bába nagy költők is sokszor esnek. A Petőfi, Béran­ger és Hugó Viktor kothurnusa sokszor kelleténél magasabb, sőt az a két óriás: Shakspeare és Göthe sincs egészen bombaszt híján. A gondolatnak túlcsa- pongása, mely már csak egy kis lépés a dagálytól, bi­zonyos hatások közt vonzó, érdekes lehet s a költő élénk phantáziájáról tesz tanúságot. így példáúl ked­vesünk nevét egy az Aetnába mártott tölgygyei az ég­boltra írni pittoreszk, megkapó; de mégis érezzük, hogy egy Göthe tolla ilyesmit nem írhatott volna le. A leg ­nagyobb költők igen ritkán hajhásznak bizarr, phan- tasztikus eszmékét s Arany ebben is hozzájok sorako­zik. Idea- lista ő is, mert nézetünk szerint: eszményiség nélkül nem volt s nem is lesz soha nagy költő; de idealis- musa nem föllengzés. Ő nem tud túlozni; nincs sze­relmes természete s nem bírta volna szerelmes költők módjára kedvesét hazug szóvirágokban megénekelni. Nem irt szerelmes verseket. Csak egyszer emliti, me­lyen egyszerű, a romantikától ment s a virágéhoz ha­sonló volt az ő szerelme, s hogy egy munkáját se hal­lotta a vaksi hold. A hamis eszményiséget valódi hu­morral kacagja ki: Ne hidd, hogy a sas néz a napba : Tamás voltam, leszek is abba’, Csak földre néz, prédára les, Nj'ulat, juhot, libát keres. A lángelmének eme, természetében fekvő s az élet problémáit is mélyen megértő nyugodtsága, csön­des, de annál mélyebb gyökereket hajtott érzelme már maga közeledés a humorhoz, és valóban a kor, szüle­tés és más körülmények közremüködtével épen ezek­ből a természetekből váltak ki a legnagyobb humoris­ták, egy Shakspeare, egy Béranger vagy egy Arany. Mindhárman a nép fiai s igy születésöktül fogva szí- vökben volt a humor egy másik csirája: a ragaszkodás önfajukhoz, a nyomor s küzdések közt szerzett büszke-

Next

/
Thumbnails
Contents