Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz
Pápán is alakúit, Tarczy Lajos buzdítására s elnöklete alatt, egy ily társulat 1840 körül, mely azóta folyvást fönáll, habár a buzgalom ma már meglany- húlt is iránta. Akkor a levegő is tele volt lelkesült- séggel, s a munkásság is más volt, mint a mostani. Akkor nem volt elóg az egymásközti eszmesurlódás, hanem összeköttetésbe léptek más önképzö körökkel; értesítették azokat működésűk szelleméről és irányáról; megbiráltatták kiválóbb dolgozataikat, s e jótékony mozgalom hatása valóban meg is látszott az akkori nemzedéken; ily előzmények nélkül nem igen folyt volna le forradalmunk sem annyi erélylyel, lelkesültséggel és hazaszeretettel! Ez átalános nemzeti mozgalomhoz járult Pápán az az előny is, hogy Tarczy fölkérte akadémiai tagtársait is koronkint a pályamunkák bírálatára, s Vörösmarty, Czuczor, dr. Kovács Pál, Csatskó Imre és Karvassy (akkor Karpff) Ágostontól ma Í3 őriz bírálatokat a kör kis levéltára. Mily buzdító hatással lehetett az a szűk látkörü tanulóra, midőn egy Vörösmarty, kire az „Athenaeum“ akkori szorgalmas olvasói egész pietással tekintettek, első kísérleteikre lAegtette észrevételeit! E „képzőtársulat“-nak volt Petőfi is egyik legtöbbet dolgozó tagja. A jegyzőkönyv szerint körülbelül félév alatt tizennégy müvet adott be, két bírálatot olvasott, hatizben szavalt, s vagy öt művel pályázott. Ugyané jegyzőkönyv tartott fönn Petőfire nézve nehány jellemző pontot, melyek más tekintetben nem igen érdemelnek ugyan figyelmet, mint hogy miként Ítélték meg kortársai akkori müveit, de igy is méltók arra, hogy világot lássanak így például első költeményeit Demjén Ferenc, kit később egy keserű polémiája által ismeretessé tett, bírálta, s ezekről a jegyzőkönyv imezt hagyta fönn: „November 10-diki ülés, 1841. Petrovics Sándor „Tűnődés,“ „Zsarnok“ és „Eskü“ cimü munkáit bírálta Demjén Ferenc. Az elsőben költői nyelv, ly- rai érzelem található, melyért érdemkönyvre méltónak Ítéltetett, a lyrai egységet sértő kifejezés kiigazítása mellett. A „Zsarnok“ cimü s egy kényúr gaz érzelmeit festő költemények — mint drámai magánbeszédne t — dramatizálására utasittatott szerző. Az „Eskü“-ben egy Bacchus tisztelője hajt- hatlan hüségü bajnokává esküszi magát a csapoknak, mely mű kivált kerekdedsége által figyelemre méltó: de mindemellett is csak az egyik részében elömlő póriasság letisztázása mellett ítéltetett érdemkönyvre méltónak.“ Ily modorú jegyzőkönyvi pont több is olvasható, de még csak kettőt idézek más indokból. 1842 május 29-kén ugyanis bíráló tagokat kellett választani, mely alkalommal a bizalom a következő három tagot tüntette ki: Gál Péter jelenleg ellenzéki képviselőt, Jókait is Petrovicsot.