Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz

Gauthier, St. Marc Girardin, St. Beuve majdnem minden hatás nélkül maradtak ; a németek közül el­lenben alig van egy is, kinek gondolataival lépten- nyomon ne találkoznánk. Vegye csak elő az olvasó Greguss eredeti műveit sat.« íme a rögeszme! Mivel Greguss némely művében megtaláljuk a német aestlie- tikusok elméleti gondolatait: tehát egész aestketikai irodalmunk semmi más, mint a németek szolgai és egyoldalú utánzása! E vád ellen, melyben ép annyi a fogalomzavar, mint az igaztalanság, akarunk pár észrevételt tenni. Mi a különbség a németek és fran­ciák aesthetikai irodalma közt ? Az, hogy a németek főleg elvont aestketikával foglalkoznak s rendszerük törvényei és dogmái alá vonják az irodalmi terméke­ket, holott a lángelmék megjelenése nem egyszer dönti halomra az ily törvényeket és dogmákat, mi­után minden nagy lángelme uj törvényhozó az iroda­lomban. Például Shakspeare megírja »Hamlet«-jét s hőse által megcáfolja azt az aesthetikai törvényt, mely szerint tragikai hős nem lehet nagy akciók nél­kül. A franciák —■ a németekkel ellenkezőleg ■— nem írnak aesthetikai merev elméleteket; hanem irodalom- történet, költők és jeles művek ismertetése által igye­keznek kifejteni a széptani Ízlést és gondolkozást. Nézzük már most, melyik irány felé hajlott eddig a mi irodalmunk? Nem a »felséges küzdés« lapjai emelték-e föl gyakran a panaszt: hogy máig sincs egy aesthetikánk ? Ha olyan nagyon ragaszkodtunk volna ■b német szellemhez, nem igyekezünk-e már aestheti- káík közül rég meghonosítani egyet-kettőt? S vájjon Gyulai, ki elmélet helyett a Vörösmarty életrajzát irta meg, a »Bánkbán«-t elemezte s a dramaturgiai tanszé­ken német aeszthetikusok helyett a régi jó Blair Hugo leckéit vette kezébe: melyik utón haladt ? Hát Sala­mon Ferenc, a mig széptani munkálkodással is fog­lalkozott, nem örökké azt hangoztatá-e, hogy ne a német aesthetikusokat, hanem az angol és francia irodalomtörténészeket tanulmányozzuk, az ő módjuk szerint, de nemzeti irányban haladva ? B. Kemény Zsigmond, Csengery, sőt még a Hegel nyomása alatt álló Erdélyi dános is, vájjon valaha merev theoriákat irtuk-e németek módjára, vagy pedig irodalomtörté­neti tanulmányokat? xvz akadémia könyvkiadó bizott­sága elvűi mondta ki, hogy nem ad ki német aesthe­tikai theoriákat; hanem angol és francia irodalomtör­téneti munkákat, s megkezdvén a sort Lewes »Gőthe életé«-n, kitűzte forditnivalókúl a Villemain, Nisard, St. Marc Girardin műveit. S maga Greguss (a bűn­bak) költők műveinek fejtegetésével foglalkozik egye­temi tanszékén is. Igaz, hogy neki nem egy művében találunk a német theóriák nyomaira; de hát ebből le­het e hímet varrni az egész aeszthetikai irodalomra ?

Next

/
Thumbnails
Contents