Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

Egy német ítész Petőfiről.

E költeményei legtöbbjén egy sötét jóslat húzódik keresztül, mely véres nagy napok jöttét hirdeti. E jóslatokban a költő bebizonyítja azon látnoki tehetséget, mit ősidők óta a költőknek tulajdonítottak. Mind e költemények, a nemzeti önérzet kazafiui szellemét lehelik. De Petőfi nem maradt ez állásponton ! Később politikai lyrájában a pártharc földjére lépett, s mint magyar social-demokrata, az aristokratia gyöngéit s kinövéseit — a mint ezek különösen a közéletteli érintkezésükben nyilvánulnak — ostorozta. A „Mi- sera plebs contribuens“ cimü költeményében a nép számára emberjogokat követel, s a nemességhez egy költői, vészszel fenyegető levelet ir:

„Az alkotmány rózsája a tiétek Töviseit a nép közé vetétek.

Ide a rózsa nehány levelét S vegyétek vissza a tövis felét.“

A szájhösködést csípős gunynyal ostorozza; a magukról sokat tartó országgyűlési urak ellen fordul, kik magas paripájukról kevélyen lenézik a szegény költőt:

„Ti, kik úgy felfuvalkodátok,

Tudj átok-e mik vagytok ti?

Az apró napi események Múlandó pásztortüzei.

Éjenkint lát a vándor a mint Föl-föllobogtok magasan,

S reggel felé a nagy füzeknek Már csak hideg, holt hamva van.u

(L. Újabb költ. A magyar politikusokhoz.)

Felhijja az országgyűlést, hogy teremtsen egy uj, szebb hazát, hol a denevérek ne találhassanak többé sötét barlangokat — szóval Petőfi, a kiváltságosok uralma ellen föllép: az emberjogok evangéliuma, a régi dicső magyarok diadalainak krónikáját háttérbe szorítja.

A harmadik mező, melyben Petőfi múzsája otthonos, az észlelödö lyra, melyet skeptikus világ- nézlet szellemében miveit, mely nem magyar földből fakadva, az európai irodalom befolyását nem tagad- hatá meg. De Petőfi e hangokat oly genialitással tudta hangoztatni, hogy a magyar költészetben azonnal meg kelle otthonosodniok. — Azonban a „dal méze neki mérega megbasonlás időszakának beteges j

II.