Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

kivívásában; de annál illatosabb borostyánok koszo ruzzák a lyrikus homlokát; s alig vari a lyrinak oly neme, melyet múzsája meg ne hódított volna.

Petőfi mindenekelőtt rendkívüli termékenységü s eredeti ihletésű szerelem dalnok. Kóbor életének időszakában született első költeményeiben, kissé vad s szilaj hang uralg, könyelmü hajlam a pusztai szép csaplárnék, a vándor színésznők iránt, kiknek társulataihoz csatlakozott. De a barna kis menyecskék, kiknek csókjai csak mint a tüzes bor enyhítették, nem elégiték ki öt teljesen, ö „szive megért vetésének egyetlen, édes aratónéja után“ eped. Ez első, forró szerelmi epedéssel telt, egyes költeményeihez két nagyobb költeménysorozatcsatlakozik,melyek egyike tisztán elégiái; a másik pedig, bár a nem vi- szonzott szerelem fájdalmától át van hatva, de némely kacérkodó túlzással viszont kigunyolja. A „Cyprus- lombok Etelka sírján“ egy fiatal leány nyilt koporsója mellett születve, kit a költő ábrándosán szeretett, fájdalmas érzelmek s gondolatok koszorúját képezik. Az apró jelentéktelen eseményekre való emlékezés, karöltve jár itt a hangtalan természeti képekhez csatolt panaszokkal s kisértetes jelenetek vázolásával. Oly vonzalom volt ez, mely a költőben csak a kedves halála után ébredt föl teljes öntudatra !

A „Szerelem gyöngyei“ egy előkelő, dacos szépségnek vannak szentelve, ki „palotájából nem akar a költő kunyhójához, mint az ég a földre, s a hegyi patak a völgybe leereszkedni.“

E dalok a legbájosabbak, mivel teljes érzelem szülöttei, s a költőnek nem volt szükség abba előbb beleálmodnia magát. Bámulatos,mily pazar színekkel árasztja el a házas élet képeit, a melyeknél sok más költő mi hamar kifogy a színekből. Valóban a leggazdagabb költői fantázia kell ahhoz, hogy a házas élet csendes boldogságának napsugarai, ily tarka szivárványban tükrözzenek vissza.

A mi azonban e csendes boldogság hullámtükrét eleinte lassan fodrozva, később vihar gyanánt fölzavarja:az a hazaszeretet. A haza iránti lelkesedés, már több szerelmi dala fölött jóslatteljes fényt áraszt el. Átkarolja bájos nejét, a tündérek testvérét, a világ legnagyobb boldogságát; ö eléri azt, a mi csak elérhető; és még sem tud megválni a haza iránti gondjaitól, gyötrelmes szeretetétöl; ö vele sóhajt,