Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

ÚJABB ADATOK PETŐFI SZÜLETÉSHELYÉT t ILLETŐLEG.

| Már meg voltunk állapodva benne, hogy Petőfi az 1823-k év-jan. 1-re viradó éjjel Kis-Kőrösön született.

Most, a Szegedi Híradó f. hó 9-i számában Pásztor Ferenc úrtól fölszólalás jelenik meg, melyben specificus, és általa kétségteleneknek tartott adatokra támaszkodva, a nagy költő születéshelyének dicsőségét saját szülővárosa Félegyháza számára akarja vindicálni. Állításait lényegileg következőkbe vonhatni össze:

Azt mondja: Petrovics István és neje, továbbá székálló-legényük Habel József az 1822-ik évi Szent- Mihály napját követő héten költöztek Félegyházára, hova Petrovicsné már áldott állapotban érkezett. Alig folyt le három hó, született az első gyermek a családban, Sándor. A bábaságot ez. alkalommal Bába Zsuzsána teljesítette, kinekleányá- tól, a ma is élő özvegy Wagner Józsefnétöl értesült fölszólaló Pásztor Ferenc ur, miszerint: 1) Az ö anyjának ápolása mellett jött a világra Petrovics első fia, Sándor, 1822, dec. 31-n éjjel, Félegyházán. Még „nagyon jól“ emlékezik Wagnerné, mikor, reggeli 4 óra tájt Hábel József az ő ablakukon zörgetett és bekiáltott: „Siessen, mert Marinak gyermeke születék!“ 2.) Arra is emlékszik, hogy Petrovics még azon éjjel elindult a gyermekkel Kis-Kőrösre, hol a keresztkoma lakott. így keresztelték a Félegyházán szülött fiút Kis-Kőrösön, 1823, jan. 1-n. — Visszajövet eltört a kerekük, — úgy kölcsönöztek egyet a tanyán.

Erösité ugyanezeket a fölszólaló előtt, Petro- vicsék mindenesének Ágó Ferencnek neje, ki utóbb Sándor bölcsőjét is ajándékul kapta az anyától.

Még egy bizonyító körülményt említ fölszólaló arra nézve, hogy Petrovicsék, első fiók születésekor, élegyházán laktak. Ugyanis az ifjú anya, a szoptatás ötödik hetén mellét fájlalni kezdte és szomszéd- asszonyát Rádi Györgynét kérte meg ideigien a szoptatásra, mit az teljesített is 13 napig; ekkor Kecskemétről hoztak dajkát.