Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Eddig a lelkes fölszólaló, kit felszólalásában — úgymond — nem saját dicsőségének vadászása, hanem szeretett szülőföldéé vezérel. Sajnáljuk, hogy e dicsőség kivívásában háborgatnunk kell sőt hogy attól a kezünknél levő kétségtelen adatoknál fogva kénytelenek vagyunk el is ütni, de miután mindkettőnk célja a valóság kiderítése, reméljük, szívesen megbocsátja, ha a tényállást vele ellenkező értelemben constatirozzuk. Először is : határozottan tagadnunk kell Pásztor ur azon állítását, mintha Petőfi szülei 1822. Sz.-Mi- hálynap után költöztek volna Félegyházára. Kis-Kö- rösön laktak ők', 1821 novemberétől fogva egész 1824 november 1-ig, tehát nemcsak Sándor fiók születésekor, hanem még azután is több mint másfélesz- tendeig. Erre nézve kétségbevonhatlan bizonyitványnyal szolgálhatok. Bibók Lajos ur szivességéböl t. i. bírom azon kötlevél hiteles másolatát, melyet Petrovics István 1824. október 14-én, a félegyházi mészárszék haszonbére iránt a félegyházi várostanácscsal kötött. Ennek eleje igy szól: „Mi, Félegyháza városa öreg- birája és tanácsa, adjuk emlékezetül a kiknek illik : hogy a folyó 1824 esztendei jul. holnap 29. napján itt helyben tartatott közbeneficiumokdicitatioja alkalmatosságával városunk mészárszékbeli jövedelmeit az 1824/5, 1825/g, 1828/7, három egymásután következő esztendőkre, szabadszállási lakos, azonban most kis-körösi székárendás Petrovics Istvánnak stb. árendába kiadtuk.“ stb. E fő és kizárólagos körülmény, azt hiszem a Pásztor ur által emlitett többi körülményeknek vitatását is fölöslegessé teszi. En részemről, az adatok összevetése után azonnal meggyőződtem, miszerint Pásztor ur közleménye lényegben igaz lehet ugyan, de nem Petro vi- csélc első szülött-fiára Sándorra, hanem a másodikra Istvánra vonatkozik. Tudni kell ugyanis, hogy ez már csakugyan Félegyházán született; továbbá minthogy Félegyházán prot. egyház nem volt, keresztelés végett is el kellett vinni — nem Kis-Körösre ugyan, hanem Kecskemétre. Ezt is Bibók ur szives közléséből, tudom. A komák is Kecskeméten laktak. Nagyon megmagyarázható ilyenformán, ha Pásztor ur tanúi az évszámra nem emlékeznek, — 1825 helyett 1822-t mondanak és — bizonyosan Pásztor úrtól hallva — az ujévnapi terminust és Kecskemét he- i lyett Kis-Köröst is helybehagyják. A kerék eltörése, továbbá az anya megbetegedése és a felhozott többi apró körülmények mind vonatkozhatnak Istvánra és a születéshely tekintetében semmi adatszerű értékkel nem birhatnak.
