Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
lennie, hogy aztán költői hírnévre szert tehessen ? Es ha épen minden áron katonának akart beállani, miért nem állt be Selmeczen, vagy Pesten? Miért kellett előbb Ostfi-Asszonyfára mennie ?... E kérdést Cserna is fölteszi és iparkodik rá megfelelni. Szerinte Petőfi azért ment Ostfi- Asszonyfára, hogy ott lakó miveit rokona, j Salkovics mérnök előtt föltárja lelkét, mert csak ő érthette meg a rajongó ifjút. És ő sem értette meg. De azért mégis csak beállt katonának, mert «nem volt az az ember, kit útjáról szánalom, gúny vagy pirongatás letántorithattak volna». Mi szükség volt tehát arra, hogy Ostfi-Asszony- fára menjen? Az olvasó látni fogja, mily ingatag Cserna állításának az alapja. Lehet, hogy a Salkovics-liázban Petőfit szándékáról lebeszélni igyekeztek. Fölhozhatták, hogy költőnek szabadnak, függetlennek kell lennie, a katonaságnál pedig sem szabad, sem független nem lehet és igy e pálya a költészettel össze nem fér, — mire ő Kis- faludyra hivatkozhatott, ki szintén katona volt I és költő is lett. Az egész dolog különben tisztába van már | hozva. Megírta azt részletesen és híven Orlay, kinek közleményeit, melyek a Budapesti Szemlében (1879. január-februári füzet) jelentek meg, úgy látszik sem dr. Sass, sem Udvardi Cserna István nem ismerték. Ezekből meggyőződhetik Cserna ur arról is, hogy a katonaságtól visszatérve Petőfi nem volt Ostfi-Asszonyfán, mint közleményében állítja. Salkovics Károly, kire Cserna hivatkozik, szintén tudhatja mindazt, mit Petőfi bátyjánál tartózkodásáról Orlay mond és en meg vagyok győződve, hogy Orlaynak s nem Cser- nának adna igazat, ha nyilatkoznék. Bakóti Lajos.
