Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
MIÉRT ÁLLT BE PETŐFI KATOMMK ? i. Udvardi Cserna István e lap ez évi 3-ik számában egy czikket közöl, melyben tagadja dr. Sass korábban megjelent közleményének hitelességét s az ott elmondottak ellenében azt állítja, hogy Petőfi nem a körülmények nyomása alatt lett katonává, hanem rajongásból Kisfaludy Károly iránt. Nem akarjuk ezúttal dr. Sass állításait bírálat alá venni, de eltekintve egyes részletek téves voltától, átalánosságban inkább megközelíti a valót, midőn az atyjával történt meg- hasonlásában és Salkovics mérnök rokonában keresi az okot, a miért Petőfi katona lett. Kisfaludy Károly — úgymond Cserna — ideálja volt Petőfinek, és mert Kisfaludy katona volt, katona lett ő is. Hogy abban az időben (1839) már élénken nyilatkozott Petőfi költői tehetsége, tudjuk. Verseket irt, melyek feltűnést keltettek tanulótársai között és szorgalmasan olvasta a költőket, különösen Vörösmartyt s talán Csokonait, Gvadányit is. Szerette Vörösmartyt méltóságos nyelvéért, fényes dikczlójáért, Csokonait népies irányáért, Gvadányit zamatos, »igazi» magyarságáért. Hogy Kisfa- ludyt olvasta volna az időben, lehet, de nem bizonyos és alig hihető. Ideálja pedig annyira nem volt, hogy később boszankodva a túlzó marasztalásokon, melyekkel Kisfaludyt némely barátai elhalmozák, igazságtalan nyilatkozatra ragadtatá magát e költő iránt a Herényihez intézett «üti levelek»-ben. Pedig ha egykor kedvencze lett volna, ép oly kegyelettel nyilatkozik vala későbben is róla, mint tévé ezt Vö- rösmartyval, kinek hőskölteményeit egy méltó- ságosan hömpölygő folyóhoz hasonlítja, vagy Gvadányival, kinek hatását irisylé s kit egy szép költeményében énekelt meg, ep úgy mint Csokonai Vitéz Mihályt. De föltéve, hogy csakugyan Kisfaludy lett volua Petőfi eszményképe: rajongása e költő kánt csak nem ment annyira, hogy még életét is követendő mintaképül állítsa maga elé. Ha lelkesedett Kisfaludyért, úgy lelkesedésének tárgya csak a költő lehetett. Avagy csak nem képzelte Petőfi, hogy neki is előbb katonának kell
