Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

vagyunk. Január 14-ón déltájban Kecskemétre értünk, a hol Beller-Váradi Pál, az itt tönkrejutott szinigazgató, magához vitt szállásra, egy rossz padlásszobába a legkeményebb tél idején, de én őrültem, hogy ilyet is kaptam.

Január 15-én volt első előadásunk. Társulatunk személyzete bárom taggal szaporodott. Hozzánk jött a stentori hangú és nagytehetségü drámai színész D'ezsi Zsiga, a kit nagy örömmel fogadtunk; továbbá Gönczi Samu (később súgó a nemzeti színháznál), s végre mint segód- szinész Tavaszi Endre (később ferenezvárosi országgyűlési képviselő Budapesten).

Február 2. Daczái-a a tánczvigalmi időszaknak folytonos jó jövedelmeink vannak; most pedig az idő kellemes tavaszira változott, oly annyira, hogy már próbáinkat az udvaron, a szabadban végezzük. Időmet többnyire a diákok körében töltöm, mert köztük sót iskola- társam van.

Gyakran eljárok Petőfivel a kollégiumba, ő is sok iskolatársát s jó barátját találta itt. Sokszor meglátogatjuk Júliái Mórt is, kivel én még Komáromban megismerkedtem. Már ott, mint fiatal gyerek, egy vígjátékot irt számomra jutalomjátékul #Vig czimborák» czim alatt, most pedig a '(Hétköznapok» czimü regényébe fogott, mely egészen a kecskeméti életből van merítve. Én is felolvastam neki «Bolygó király» czimü regényemet; Petőfi pedig költeményeit szavalja el, s birálgatjuk egymás müveit.

Jókai azonban inkább szeret a festészettel foglalkozni; nekem és Petőfinek több ízben megígérte, hogy learczképez bennünket, de nekünk ninc3 türelmünk ülni.

Petőfi költeményeit mos már többször közölték a lapok, mióta személyesen felrándult Pestre, s megkérte Vörösmarty Mihályt, hogy fordítson figyelmet verseire. Hanem Petőfi csak a színi pályán óhajt maradni, Jókai pedig a festészethez ragaszkodik. «Isten tudja, mi lesz még belőlünk, barátim!» mondá Petőfi.

Február 8-án az akkor nagyhatású drámát, «Griseldis»-t adtuk, melyben Petőfi éleze nagy nevetést idézett elő, oly annyira, hogy az előadást is megakasztotta. Ugyanis a darabban csak némaszerep jutott Petőfinek; statisztalovagnak volt öltözve, s az ő számára kardot