Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz
A Manasses-féle Petőfi-humbug ismét föl- elevenitett minden Petőfi-konjekturát, s mozgásba hozott minden tollat, melynek tulajdonosa Petőfi elestéről, sírjáról, hova-létéről valamit tud vagy tudni vél. Ezek a kérdések évek előtt már egyszer tüzetesen meg voltak vitatva s épen a „Vasárnapi Újság“ volt, mely akkor a legtöbb adatot gyűjtötte és közölte e tárgyban s annak akkori szerkesztője legtöbbet tett e kérdés tisztázására. Most a kérdés ismét fölelevenedvén, mi is kaptunk több oldalról hozzá szólást; de uj adatot nem lelve bennök, félretettük. Közlebbrőlaz udvarhelymegyei Sz.-Keresz- tur melletti Uj-Székelyből vettünk hosszabb levelet, melynek a tárgyra vonatkozó részét közreadjuk, mert érdekesnek látszik előttünk, s mivel neveket nevez, talán további kutatások kiinduló pontjául szolgálhat. Murvai Sámuel ur, uj-székelyi birtokos írja: „Hosszas kutatásom után Írhatom a t. szerkesztő urnák, ha jónak látja közlés végett, ezeket: Petőfit a Bem kocsija elrablása alkalmával a kozákok megsebezték úgy annyira, hogy csaknem halva maradt a héjasfalvi határon. Eltávozván innen az ellenség, s eszméletre jővén sebei közt, bemászott Héjasfalvára egy Lapadat Nyikulaj nevű oláh telkére, itt bele bujt egy csomó szalmahulladékba. Ezt reggel megtudta egy Vonicza Tódor nevű oláh és onnan kihurczolta azon boszujában, hogy őt is a magyarok meghurczolták, mondván: „várj, én is boszut állok“ és a sebeiben nyögő Petőfit agyon verte s a kapuba kivetette.—Ennek még élő szemtanúi Héjasfalván: Gergely János 60 éves, Lapadat Nyikulaj és Fodor István 53 éves. „A holttestet a kapu elől fölvette egy Héjasfalván lakó Lőrincz Samu nevezetű ember egy más ismeretlen emberrel és eltemették Héjasfalva alsó vége déli részén egy kis patak partján, az úgynevezett Nagy Zsigmondluczer- nása belső felébe, a mi akkor és még most is látható. „Hogy ezen tény eddig világosságra nem jött, oka, hogy a fenn megnevezett Gergely János Oláhországban volt, most jött haza a tavaszon, és ez ideig ezen Írástudatlan emberek kevésbe is vették; most az akkori forma és mostani leírás után tisztán állítják, a miket leirék.“ Petőfi sírjáról.
