Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Adatok Petőfi halálához.

(Ismét három levél, melyek elseje érdekes részleteket közöl a segesvári csatár I és csatatérről; a másik kettő korábbi levelek téves állításait czáfolja.)

XI. Thaly Kálmán levele.

Pest, nor. 25.

Tisztelt szerkesztő ur! A nyarat és az ősz egy részét Erdély beutazásával töltöttem. Részletesb úti vázlataimat világ elé szándékozom bocsátani, addig is azonban, mielőtt ez megtörténhetnék, elmondom önnek, a mit Petőfire vonatkozólag megtudhaték.

Sept. 13-án Fejéregyházára mentem,a régi várkastélyt, s az ezen helység és Segesvár közötti csatatért megszemlélendő. A kastély érdemekben megőszült birtokosa, gróf Haller Ferenez, ki mint Bemnek 1849-ben egyik seregparancsnoka, később az Újépületben és Josephstadtban —honnét csak pár éve szabadult ki — sokáig fogva volt, a legnagyobb szivességgel fogadott. Az első órákat a szép régi, de a forradalomban sokat szenvedett kastély megtekintésével töltöttük el. Alkonyat előtt kimentünk az országúira dűlő kertbe, melynek keleti oldalán egy magas, emeletes, szintén a forradalom alatt rommá lett kerti lak áll. E nek tetejéről, honnét az egész tájra felséges kilátás nyilik, néztük át a vidéket, illetőleg a segesvári hareztért, melynek azon része, hol a magyar seregek állottak: Fejéregyháza határában fekszik.

A csata egész folyamát, s egyes részleteit a derék gróf — ki abban maga is személyesen résztvett— legélénkebb szinekkel testé le előttem. Ki a helyszínét ismeri — pedig ez vagy szemmellátás, vagy rajz nélküli leirás által változatossága miatt alig eszközölhető — csak az szerezhet magának tökéletes fogalmat a csatáról, s az értheti meg Bemnek azon — hogy úgy mondjam — tulvakmerőségét, hogy egy 42 ágyúval ellátott, 18 ezer emberből álló sereg ellenében: mikép mert harezot kisérleni 2800 emberrel s 8 rósz ágyucskájával. Mert bár ez igy vala is : mindamellett, ki a csatatérrel, és Segesvár fekvésével ismeretes — lehetetlen, hogy meg ne győződjék afelől, miszerint ha — a tervhez képest — Kemény Farkas Maros-Vásárhely felől eljő vala, s azon oldalról megtámadja az ellenséget : egy orosz sem menekül ki Segesvárból. De Kemény Tordánál egy napot késett : emiatt veszett el a csata.

Bár a harczról némi részletet most csak a Petőfi dolgáért Írok is : okvetlenül szükségesnek látom, a helyiségről legalább némi fogalmat adni.

A Nagy-Küküllő folyama Udvarhelytől Segesvár irányában lefelé haladván, magas hegyektől környezett völgyületet foly át. E völgy egyik kat- lanszerü kanyarulatában fekszik a festői ódon Segesvár, s tőle alig félóra járásnyira Udvarhely felé Fejéregyháza. Ezen helység és Segesvár között a hegység mindinkább összeszorul, olyanformán, hogy közvetlen Segesvár mellett egy majd egész meredeken kinyúló hegyfok áll; — e hegyfok aljáról tüzeltek az orosz ágyuk, mig tetején a jobb szárny : az orosz gyalogság állott, állotta meg-megujuló rohamait a Bem balszárnyát képező honvédségnek, mely az átellenes hegy erdős tetején volt fölállítva : feladata az orosz jobb szárnyat rohammal áttörni, s ágyúik mögé kerülni.

r