Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

Nézzetek vissza az előképekre ;

Uj kort nyitottak ők e téreken !

Ajkon szabad szó, agyban ; zabad eszme,

8 keblekben a szabad bonszerelem, így vívtak ők ki halhatatlanságot,

Nagy szellemüknek békés diadalt.

Ez győz előbb, mint kardjuk barczba vágott,

Hogy megboszúlja a bántott magyart !

Tekintsetek szét, mennyi ellensége Szabadságnak, magyarnak egyaránt I Üszköt vet a vakság a nap helyébe,

8 a zsarnok tespedés örvénybe ránt.

A korszellem vas szárnyát meglegyintve Előre int e nagy csatára föl,

Föl, ifjúság, méltón elődeinkre,

Elsők legyünk, vagy szárnya elsöpör !

A költemény elszavalása után Draskóczy Pál IY-ed éves joghallgató lépett az emelvényre diszmagyarban s nagyhatású alkalmi szónoklatot tartott márczius 15-dikének jelentőségéről s a hazafiui kötelességről.

Még nagyobb lelkesedés közt szavalta el Nagy Mihály IY-ed éves joghallgató a »Talpra magyar«-t. Az óriási közönség minden versszak után : »A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk< — utána zúgta : Esküszünk!

Ilyen hangulattal ért véget az ünnep e része az egyetem-téren. Az egyetemi dalkör még elénekelte a Szózatot s azzal megindult a menet az egyetem-ut- czán, kigyó-téren, kigyó-utczán, városháztéren át a Pető fi-térre. A városházára a lobogót kitűzni elfelejtették.

A szép rendben vonuló óriási közönség az utón a Kossuth-nótát énekelte s éltette a távol élő nasrv hazafit. Időközökben az egyik veterán-zenekar játszott magyar indulókat.

Mire a menet a Petőfi-térre ért, (melynek házai zászlókkal és szőnyegekkol voltak diszilve) azt már ellepte a több ezer főre rugó óriási közönség. A rend itt egy perezre felbomlott, mert olyan tolongás támadt, hogy a tömeg közé besodort egynéhány úri nő elájult s csak nagy nehezen lehetett őket a tolongásból kimenteni. A Eácz Géza olvasóköri elnök által itt tartott szónoklat Petőfi dicsőítésének volt szentelve, a forradalom költőjének. A nagy hatású beszéd után Eácz Géza az egyetemi ifjúság nevében megkoszorúzta Petőfi szobrát. A szobor előtt Nagy Mihály joghallgató még egyszer elszavalta a Talpra magyart s az öreg Yasvári Kovács intézett buzdító szavakat az ifjúsághoz. Azután még a dalkör s vele együtt a sok ezernyi közönség kalap levéve elénekelte a Himnuszt s az ünnep véget ért.

A függetlenségi párt, mint minden évben, úgy az idén is lakomával ünnepelte meg az emlékezetes évfordulót. A lakoma d. u. 3 órakor^ a Szikszay első emeletén tartatott s igen népes volt. Áldomásokat többen mondottak: Mocsáry, Helffy, Németh Albert, Lükő stb. Németh Albert Kossuth Lajost élteié a jelenvoltak zajos, lelkes éljenei között.