Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

Mert mi előttünk egészen máskép áll a kérdés. Mi Arany Jánost, midőn 1849-ben irt költeményeit ismertetjük, csak mint forradalmi költőt állit- j uk szemünk elé, s a viszonyt, mely a költő és tárgya közt támad, nem a normális idők ethikája és eszthe- tikája szerint mérlegeljük. A forradalmi költő előtt a költészet megszűnik czél lenni és egyszerűen csak eszközzé válik. A forradalmi költő nem azért ir, hogy dicsőséget arasson, hanem azért, hogy a tömegekre hasson. A forradalmi költő az Olimpról a vásári ponyvára száll le. S talán éppen az, a mit Arany János legkevésbbé tudott volna magának megbocsá­tani később: talán az ő forradalmi költészetében éppen az hat ránk legmélyebben. Az a teljes forra­dalmi mámor, melynek legnagyobb erénye a túlzás. S nem lehet tagadni — Arany János ebbe a forra­dalmi mámorba s a nemzeti lelkesedés túlzásaiba éppen úgy beleesett, mint Petőfi. De egy nagy kü­lönbséggel. Petőfiből, mint forradalmi költőből úgy­szólván egészen hiányzik a költői naivitás. Petőfi csupa páthosz. Csupa szenvedély és rombolási vágy. 0 mint lírikus, teljesen összeolvad a forradalommal és mindig csak vihart keres, mint a sirály. Arany Já­nos, mint forradalmi költő is, epikus marad. S ezért még a mámor túlzásaiban is reálisabb Petőfinél. S in­nen van, hogy Petőfinek forradalmi költeményei utólag olvasva, sokkal kevésbbé hatnak meg, mint az Aranyéi. Arany versei olyanok, mintha még ma is melegek volnának a forradalom tüzétől. Mert a forma, a kom- poziczió sokkal tartósabb melegvezetők, mint a lírai közvetlenség, mely jobban hat ugyan, inig aktuális, de kevésbbé, mikor aktualitása megszűnt. Mint Ho­mer, a ki örök időknek tudja közvetíteni az ilioni hangulatokat s Heléne szépségét, jobban magunk előtt látjuk a 80 éves aggastyánok bámuló lelkesedé­sében, mintsem ha azt a legragyogóbb hasonlatokkal akarná festeni valaki: épp úgy Aranynál azokból a költeményekből, melyek közül az egyik Rózsa Sán­dort zengi, a másik a szökött katonát ünnepli, a har­madik a paraszt zsiványt küldi csatába, hogy a bűnét a haza védelmével tegye jóvá, sokkal jobban átérez- zük a forradalom magasztos féktelenségét, mint a legharsányabb politikai frázisokból és lírai rheto- rikából. Ifj. Ábrányi Kornél.

Next

/
Thumbnails
Contents