Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

Az özvegy Petőfiné még szükebb körülmények között élhetett, mint még férje életében. A belváros Zöldkert utczája mégis csak belsőbb utcza volt, mint az akkori Erdősor, mely igazán egészen falusias, alacsony házikókból, kunyhókból állt akkoron, a Terézváros végen valóságos homokbuczkákkal szemközt. Az özvegy Petőfiné ezen uj, még szerényebb lakásába bizonyára Szent-György napján költözött ki (ápr. 24-én), az akkori költözési szokás szerint; s őt is a kholera ragadta el (igy érthetni az epekórt, mely epemirigynek is neveztetett) két hónappal férje halála után. Az özvegynek orvosa, dr. Sas, ha nem csalódunk, dr. Sass István, jelenleg Tolnavármegyének köz- tiszteletben álló főorvosa volt, kivel Petőfi nemcsak a legbensőbb barátságban, hanem rokonságban is állott. Ez anyakönyvi közlemények még a mellett is tanúskodnak, mily igazak, a valóságnak mily teljesen megfelelők a nagy költő verseinek kifejezései. A vén zászlótartó-ban ő is azt mondja :

Szüleim halálára czimü versében pedig :

Láttam jó atyámat, vagy csak koporsóját, Annak sem látszott ki csak az egyik széle,

Ezt is akkor láttam kinn a temetőben,

Mikor jó anyámat tettük le melléje.

»Vállait egy kinos élet gondja,

Betegség és ötvennyolcz év nyomja.«