Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

Azok virágos bölcsőből sietve,

Kivívott czéljuk büszkesivatag:

Ezek indulnak, felhőkben születve,

S a völgy virágos ágyán nyugszanak.

S a mi a költői hatást illeti, alig van lirai költőnk, ki az ellentétek összeillesztésében, és az elmés fordulatokban oly frappáns volna, mint Bartók. Úgyszólván nincs eset, bogy ne csattanjon nála, a hova végszava üt. Gyakran egyes dalaiban olyan pointekre bukkanunk, mintha egy ballada utóhangja volna. A hatásnak ezt a nemét U h 1 a n d- nál látjuk gyakran; de akárkinél tapasztaljuk, mindig meglepő marad. Mert ez is azok közé tartozik, a mit eredetiség nélkül utánozni nem lehet.

így a : »H a a kemény emter szivektől« kezdetű költeményben Bartók a vadon erdő ködös homályából szövi a fájdalom allegóriáját, s végül a megsemmisülés apotbeozisát adja. A»Rózsamenedékház«, »Koritniczai u t«, mind az élettel mesterileg összekevert leírásoknak, lehet mondani, »élő képei.« Szemlélet ak- czió, szenvedély reflexió, érzelem kedély, a kárpáti emlékekben együtt bullámzanak.

A második cziklusből (Szívbajok) csak a következő, minden sorában igaz és nemcsak a költőt magát, hanem a szerelem pszichológiáját is jellemző dalát idézzük :

Ha szerettél és csalódd S meg nem ölt a szerelem ;

Csalni megtanulsz csalódtól,

De nem szeretsz sohasem !

! Jól vigyázol majd a tűzre,

Melyben üdvöd földig ég.

S gyújtogatást magad űzve,

Lángja közt lészsz, mint a jég.

Csalfaságod átkozandják,

Kiket a láng megc Jt»pott,

8 elhireli száz kalandját Csalónak a megcsalott.

S te lezárod — mit tehetnél ? —

Ajkát, mely csók közt szidott,

S boszunak a szerelemnél Édesebb mérgét szívod.

Ez az egy dal, mely elegancziában is páratlan, fölér sok lirai költőnek összes költeményeivel. S megirigyelhetné maga H e i n e is.

S bár majd mindenütt vegyit egy kis szatirikus élt szerelmi dalai közé, sehol nyilt lázadásba nem tör ki, sem a czinizmus demagógiájához nem közeledik a szerelem istenének birodalmában. Hanem érez és él