Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz
Juliska, mindkettőnk kedvencze, a mosolygó szolgálatkész leányka, a konyhán éppen burgonyát hámozott vastag ételnek, midőn Petőfi fütyörészve betoppan s nagy garral odakiált: »mit eszünk ma, Juliska galambom?« »Nem tóm én«, feleié, »édes anyám most ment a piaczra sütni valóért.« »Jaj, de okosan cselekedte, hogy az Isten áldja meg mind a két kezével« ; ezzel fütyörészve berontott a szobába, természetesen hogy se adjon isten, se fogadj isten nem került szóba közöttünk. Sokáig töprenkedtem, hogy szóljak-e neki, vagy sem ? Nagysokára, a mikor legjobb izüen fütyörészett, — úgy oldalogva hozzá szólok, hogy »baj van ám.« Eleinte a fülének sem akarta hinni, hogy az én hangom az, mely hozzá van intézve s tovább fütyörészett; de midőn a »baj« szót megdupláztam, rögtön felém fordult; szája néma volt ugyan, — de szeme annál kiváncsiabban kérdezett. Röviden és suttogva fölfedeztem a merénylet szálait, mely legdrágább kincsét fenyegette; ő megköszönte jóakaratomat s könyvet ragadt kezébe, hogy olvasással űzze szét gondolatait — de hiába való törekvés volt, kevés perez múlva már bele se nézett a könyvbe, de gondolatainak harcza meglátszott redőbe vont homlokán, mely oly fenyegetőleg tükrözte vissza vére szenvedélyes forrongását. Egyszerre felugrik, kihúzza szekrénye fiókját, mintha öltönyét keresné ; »hol a kvekkerem ?« kiáltá, »talán ellopták? Hej, JJuliska, jöjjön be szaporán! Hát tolvajok járnak itt, hoey az ember ruhája szőrin- szálán elvész?« Juliska befutott 8 pityeregve mondá, hogy édes anyja zárta el s lehúzta a kulcsot. »Micsoda ? bezárta az én ruhámat ? mi jognál fogva?« Most egy nagy káromlás következett, mely alatt vászonzubbonyát a legnagyobb dühhel rángatta le magáról, mialatt a háziasszony is belépett, — »ebédre kellene mennem, hivatalos vagyok a paphoz, és ime, nincs ruhám!« S mintha dühe tetőpontját érte volna el; a vászonzubbonyt ketté repeszté ily szavak kíséretében: »ha nincs tisztességes ruhám, hát ez se legyen!« s ezzel a foszlányokat az ágy alá dobta. E jelenetet, mely bármely jó színésznek is becsületére vált volna, oly híven játszotta le Sándor, hogy a háziasz- szony valóban megszánta s kinyitva a szekrényt, dadogva kért Sándortól bocsánatot s azzal mentegetőd- zött, hogy csak véletlenül s nem készakarva húzta le a kulcsot. Sándor diadallal vette föl a s á r g a gombost és elindult a nagy ebédre, nem a paphoz, ha| nem a naphoz, mert biztosan tudtam,hogy egy fitying* [ je sem volt s akkor nap nem ebédelt, de azért boldog | volt, mert egyetlen felöltője meg volt mentve. Eljött a számadás és a bucsuzás napja. Adóssága fejében átadott a háziasszonynak egy jó inget, egy pár kivágott színpadi czipőt, egy fehér tricot nadrágot é3 ráadásul Páiiz Pápay-t; a háziasszony sóhajok között vette át a zálogtárgyakat, melyeknek értékével körülbelül meg volt elégedve, csak Páriz- Pápay volt kivétel. »Mit csinálok én ezzel a nagy méuykü könyvvel ? Majd talán megveszik turótakaró- nak.« Én eléggé biztattam, hogy a könyv maga is megér annyit, mint az összes tartozás, de ne kofáknak árulja, hanem tudósoknak. »Jaj, édes öcsémuram, megőszülök én addig, míg olyan tudósra akadok, a ki ekkora könyvbe belebolondulna.« Mikor a válás pillanata elérkezett, Sándor en- gesztelésül kezét nyujtá s mindketten — végképen feledve gyerekes torzsalkodásunkat — sírva borultunk egymás nyakába; hogy pedig a béke meg is legyen pecsételve: az egyik fehérszáru kedves pipaszerszámot emlékül adá békejel gyanánt. 1844. szeptemberben találkoztam vele Pesten a hatvani kapunál. Én a régi Zrinyi-kávéház sarkán pipázgattam ; Sándor rám ismerve, szívélyesen üdvözölt s melegen kérdezősködött sorsomról, haladásomról, majd elmondá ő is, hogy Vahot Imre lapjánál dolgozik a magyar-uteza sarkán, a Schmid- unger-ház II. emeletén. A mig igy beszélgetünk a múlt időkről és régi ismerőseinkről, megérzi dohányom finom illatát: »Ejnye be jó dohányod van! Hol vetted?« Elmondám neki, hogy egy esztergomi kanonok rokonom (kinek egész cselédségét színpadi működésemmel meghódítottam), búcsú fejében, minthogy pénzt nem akartam tőle elfogadni, kivánatomra 15 csomóval ajándékozott meg; ha meg nem sértem, szívesen megosztom vele. »Itt a kezem, elfogadom« s én rögtön felvittem hozzá a dohányt az irodába. Utoljára 1849. júliusban láttam, mikor Kolozsvárit voltam mint honvéd-vadász hadnagy. Az utczán rám kiált valaki: »Gyuri! van-e még abból a kanonoki dohányból? Soha életemben sem szívtam olyan dohányt!« Hivatalos teendőink miatt csak nehány perczig beszélgettünk s újra elváltunk, hogy soha többé ne találkozhassunk. Némethy Gyöbgy. hiriapirók egyesületének eljárását. A Presse vezér- czikkben szól az esetről s azt mondja, hogy ebben ujjmutatást láthatni arra nézve, mint intézhetők el általában az ily esetek. — Bars-Sz.-Benedeken sz.-István napján »magyar-tót testvériség« czimütársas-egylet alakult, mely hazafias és közművelődési irányzatot követ, s melynek megalakítása az illető kezdeményezőknek valóban dicséretére válik. — Die Folter in Ungarn. E hangzatos felirattal nyomatták le bécsi lapok Eötvös védő ügyvéd folyamodását a tisza-eszlári ügyben s ma már bejárja ösz- szes Európát a bir, hogy Magyarországon hatósági közegek kinozzák a tanukat. Kérdeztük a folyamodás közlésekor s kérdezzük ma újra: Mi igaz e hírből s mi nem ? S már ma többet is kell kérdeznünk. Azt t. i., meg van-e indítva a hivatalos vizsgálat, ki teljesiti azt, s mi az eredménye ? A magyar igazságszolgáltatás nem tűrheti el azon állítás szennyfoltját, hogy nálunk tanukat kinoznak.Ha igaz ez : pellengérre kell állítani, a ki tette; ha nem igaz, kérdőre kell vonni, ki ilyesmit hangoztat. Az ügy nem személyi dolog Eötvös védő s Recsky csendbiztos között s ez utóbbinak tegnap tett nyilatkozata nem szüntetheti meg az ügyet. Pártatlan, tüzetes vizsgálatot sürgetünk és sürgetjük a teljes igazság kiderítését. Vagy talán a hivatalos körök még mindig nem bírnak tudomással Eötvös folyamodásáról ? — öngyilkos vendéglős. Werler Péter dettai vendéglős, ki szerencsétlen spekulácziói által vagyona legnagyobb ' részét elvesztette, azon szerencsétlen gondolatra jött, hogy gabna-utalványt hamisít és azt Schmidt Sándor gabnakereskedőnek küldi kifizetés végett. Midőn Werler látta, hogy küldönezét letartóztatják a 105 frtos utalványnyal, elszökött, 8 csak másnap este tért haza. Szökési kísérlete miatt elfogták és a községi börtönbe csukták. Az öngyilkosság megakadályozása végett elvették tőle szíját és kötőjét, de ez elövigyázat mit sem használt. Werler a fogházban lévő ágyat a falhoz támasztotta, kabátja ujjait összekötötte és fölakasztotta magát a kabáton. Midőn másnap reggel kinyitották a fogházajtaját, halva találták. Temetése m. hó 30-án volt. Araoi pasa azonoan császári kegyelemért esedezvén, Dervis pasát meghódolásáról biztosította, a szultánnak engedelmességet és a khe- divének pedig hűséget Ígért. A porta bízván ígéreteiben, elfogadta igazolását és hogy öt e jó szándékában megtartsa, magas kitüntetésben is részesítette. Arabi azonban félreismervén e legmagasabb kegyelmet, továbbra is makacsul ragaszkodott törvényellenes magatartásához és kibontá a lázadás zászlaját, és a midőn igy cselekedett, Arabi maga-magát abba a helyzetbe hozta, hogy lázadónak nyilváníttassák. A kiáltvány végül kijelenti, hogy a khedive a kormány bizalmát bírja és hogy föltétlenül szükséges a khedive méltóságát és tekintélyét fentartani; ennél fogva Arabi magatartása tökéletes ellentétben áll a szultán akaratával. A mi Arabit lázadóvá minősíti, az azon szándék, melyet táplál és követ, mig a porta szilárd elhatározása: támogatni és oltalmazni a khedive kiváltságait. (Eved. sürg.) Izmallia, azept. fi. Ivóvízben már igen érezhető a hiány. Szuez közelében hihetőleg a beduinok keresztülvágták a vezető csöveket. Ezen okból az előőrsi szolgálatra nagyobb figyelem fordittatik. (Ered. sürg.) London, szept. 6. A Standard jelentése szerint a szultán tegnap alájegyezte a katonai konvenczióra vonatkozólag a császári iradét. A kassassini legújabb hirek szerint Selihiyet 8000 arab szállta meg. Mahmud Fehmi pasa Arabi terveinek és haderejének részletes leirását adta az angoloknak. Mahmud Fehmi sok pasát azzal vádol, hogy Arabival összeköttetésben állanak. Alexandria, szept. 6. Hire jár, hogy Antonu- pulost, az elfogott görög konzulátusi ügynököt, Görögországba fogják visszaszállítani. — A rendőrség több gyanús személynek azt tanácsolá, hogy távozzanak az országból. — Ma reggel tűz támadt a Sherif- utczában; a gyújtogatással gyanúlaltatnak. A tisza-eszlári ügy. Nyíregyháza, szept. 6. (O. É ) Kozma Sándor kir. főügyész ma reggel ide érkezett, és délelőtt az ügyészségi hivatalt és a börtönépületet megvizsgálta. Délután Kornis tszéki elnökkel hosszas értekezletet tartott, melynek tárgya leginkább a vizsgáló biró és az itteni ügyészségi vezető között történt konfliktus felvilágosítására irányult. A főügyész való.zinüleg több napon át itt fog maradni, szándéka van Tisza- Eszlárra is kirándulni. Scharf József vizsgálati fogoly legújabban tegnap ismét hivatalosan megkérdeztetett Móricz fiának elhelyezésére vonatkozólag, mire nézve Scharf határozottan kijelentette azon óhaját, hogy leginkább abban nyugszik meg, ha fia benn van elhelyezve az alispáni felügyelet alatt és nem másutt. Közgazdasági táviratok, A bécsi nemzetközi termény-vásár. (Táviratok.) (Saját tudósítónktól.) Becs, szept. 6, d. e. 11 óra. A tizedik nemzetközi terményvásáron az üzleti forgalom megkezdését az eddigi szokáshoz képes! ünnepélyes megnyitás előzte meg, melynek több kor mányi képviselő jelenléte hivatalos jelleget adott. A csaknem teljes számmal jelenvolt vásár-látogatókor kívül megjelentek : Migarka udv. tanácsos, mint f kereskedelmi, b. Hohenbruck, mint a földmivelés miniszter képviselője, a helytartó tanács részérő Pfiügel, Bécs város képviseletében dr. Brüx helyette! polgármester, a hadügyminisztérium két küldöttje, a: iparegylet elnöke, az alsó ausztriai kereskedelm kamra alelnöke s több más testület képviselői. Naschauer, a bécsi gabna- és liszttőzsde elnök' megnyitottnak jelenté ki a 10-ik nemzetközi termény vásárt s bemutatta a jelenlevőknek a hatóságok kép viselőit. Megerka udv. tanácsos, mint a keresk. mi niszter képviselője, a következő beszédet tartá : Igen tisztelt urak! Tizedszer látjuk örvendete sen nagyszámban összegyűlve fontos, gazdasági érdé keinkre nézve jelentőségteljes és irányadó termelési
