Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

Bucsu-lakomáján ugyanis Sárosyt és Szemere Miklóst azzal gúnyolta, hogy azért jöttek fel a fővá­rosba, hogy arczképeiket kiadassák valamelyik divat­lapszerkesztővel, hogy a két magyar haza megismer­je őket s bámulva kiáltson föl: Tehát ilyen ő ?! Petőfi ennek semmi komolyabb értelmet nem tulajdonított. Az egészet oly vidoran, annyi játszi könnyedséggel mondja el, hogy az minden egyébnek inkább magyarázható, mint becsületsértésnek. De Sze­mere Miklós nem az az ember volt, ki ilyet szárazon elviselhetett volna. Rögtön nyilatkozott, A czélzást egész mértékben magára érti s a vádat visszautasítja. »Óhajtható — végzi Szemere nyilatkozatát — hogy Petőfi ennek utána más módot válaszszon barátai iránt, mert a jelen mód aligha alkalmas arra, hogy barátokat szerezzünk s a szereiteket megtartsuk. A barátság kényes virág; harmaton s nem moslékon vi­rul.« (Irodalmi őr. 1845. 3. szám.) E képzelt kudarcz, vagy rágalom többet elkeserite költőbarátjai közül. Sárosy és Szemere nem rokonszenvezhettek többet ve le, még költészetében is kevesebb szépet találtak, mint az előtt. Tompa helyzete legkényesebb volt. Neki régeb­bi jó barátja volt Szemere s többel tartozott iránta a tiszteletnél s puszta rokonszenvnél. Aztán Petőfi irán; ti érzelmei sokat vesztettek üdeségükből s tisztasá­gukból éppen annak modora miatt. De meg úgy volt meggyőződve, hogy Szemere azt cselekedte, a mit helyzetében ő és minden okos ember cselekednék. Mit tett volna egyebet, minthogy Petőfi iránti ellen­szenvét igen eiősen kifejezve, mintegy megnyugtatni igyekszik Szemerét, a kinek boszuságában többen osz­toznak. Az ekkor keltett hangulat Tompának Petőfi iránti becsérzetét mélyebben támadta, mint első pil­lanatra hihetnők. Nemcsak jó barátját érezte sértve, hanem önmagát is. Mikor azonban Pestre jött: Petőfi egyéni tu­lajdonai, őszintesége, nyíltsága, szeretetreméltósága a megismerkedésnél a bizalmasnak, bensőnek hitt jó ba­rátság derűs napját varázsolták vissza ismét számára. E Varázs oly mélyen ható volt, hogy Tompa kész volt ismét a régi szívességgel, bizalommal és szeretettel ragaszkodni emez ingadozásról még mit sem sejtő Petőfihez. A barátság tartósságában megrendült hite ismét erősödni látszott Tompának. De soha sem erő­södhetett meg. Ez az ingadozás mindaddig tartott, mig teljes meghasonlás nem lett vége. Ez okból a Tompa nyilatkozata kissé módosí­tandó. ő annyira röviden írja le Petőfivel való barát­ságát, hogy éppen e rövidség miatt igen érdekes rész­leteket kénytelen mellőzni. így ir említett nyilatko­

Next

/
Thumbnails
Contents