Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz

IRODALOM, MŰVÉSZÉT.

Petőfi németül.

(Gedichte von Alexander Petőfi. Aus dem Ungarischen von

Ladislaus Neugebauer. Leipzig. Wigand. 1878.)

»Ime itt is van egy világ« kiálta fel Vasco de Grama, midőn Indiát felfedezte; igyjkiált fel majd a külföld is, ha költészetünkkel megismerkedik és ha ott a hol nem vélt semmit, gazdag földet és dús növényzetet talál. Valóban sajnos, hogy a müveit külföldi nem szerezhet magának helyes] képet a magyar költészetről és pld. Arany müveit, a legnagyobb- szerüket, melyeket valaha magyar irt, nem ismerheti meg. Örömest látjuk tehát Neugebauer kísérletét, melyben Petőfi költeményeinek harmadrészét a német közönségnek bemutatja, hisz az eddigi Petőfi-forditá- sok egyike sem tesz egy jobb fordítást fölöslegessé. A leggyengébbek rendesen a népdalszerü költemények es ezek többnyire Neugebauernek sem sikerültek. Az értelmet visszaadják, de a népdal zamatja elvész; csak úgy hasonlítanak az eredetihez, mint a növénytani atlasz virágai azokhoz, melyek a kertben illatoznak. Néha »hungarismust« is követ el a német nyelven pld.

»Pfeit’engluth ist schlafen gangen Schlafend Herz hat Gluth gefangen«

»Égő pipám kialudott.«

»Alvó szivem meggy uladott.«]

Ilyen vétségek a német nyelv ellen különben nem csak a népies dalok fordításában találhatók, például:

»Kahles Teld ist's wo mein Pfad sich zieht,

Dass man nirgend rings ein Blümchen siegt.«

(172 lap)

Für immer dacht ich Dich verwiesen

Aus meinem Aug‘ vom Götter Bath.

(118 lap.)

»Dem Herrchen thut der Zahn weh nach dem

Weibe.« (48)

»A pásztornára titkon foga fájt

Az urflnak . ..«

»Durch das Dorf entlang ich schreite« e helyeit

Das Dorf entlang, stb.