Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
(Petőfi halála a segesvári csatában.) A »Neu Temes. Zeitung« újabb közleményt ad Petőfi halálára vonatkozólag. Nevezett lap előrebocsátja, hogy e közleményt magas állású egyéniségtől kapta s az adatok a segesvári csata egyik szemtanújától valók. A czikk főbb pontjai ezek: »Hogy Petőfi elkísérte Bem tábornokot Ke- reszturról a segesvári csatába (mely 1849. jul. 31-én történt), sok oldalról constatálva van. Hogy a segesvári csata után nem mutatkozott sem a székely földön, sem a Maros-Vásár helyt állt magyar csapatok- . nál: tény. Tehát vagy el kellett esnie|vagy fogságba kerülnie. Valamennyi fogságba került honvéd azonban az orosz csapatok mellé rendelt osztrák hadseregi biztosnak: báró Heydt-nak adatott át. Egyetlen ember sem maradt orosz fogságban, tehát egyetlen sem szállíttatott Szibériába. Valamennyi fogoly —■ sebesültek s nem se besültek egyaránt — a segesvári csata napja után egyenkint megtekintettek nevezett biztos által. Petőfi nevű azonban nem volt köztük. Ha mindjárt el akarta volna is hallgatni nevét: mégis felfödözték volna a foglyokat illetőleg később történt rendelkezéseknél. Minthogy tehát Petőfi nem volt a foglyok között: az elesettek sorában kellett lennie. S igyis volt.« A czikk ezután a segesvári ütközet hosszabb leírásába bocsátkozik s végül ezt a — nem igen kielégítő — tájékozást nyújtja Petőfi elestéről: »Fehértemplomtól Ordögfalváig csak két magyar katona holtteteme feküdt. — Egyik zubbonyban (hasonló ahhoz, minőt az osztrák katonasütők viselnek), a másik ellenben a két helység között mintegy fele- utón, majdnem átellenben a szőkő-kuttal s 3—4 öl- nyi távolságra az országuttól. Minthogy e második holttetemnél i r a t o k f e k ü d t e k, az osztrák seregbiztos elrendelte azok fölszedését. Az egyik irat báró Kemény Farkasnak — az oroszokra nézve akkor fölötte fontos — jelentése volt, mely szerint 6000 emberrel Gálfalvánál áll s ott parancsokat vár. Voltak aztán egyéb iratok, köztük báró Stein honvéd- ezredes jelentése. Az utolsó papírok alatt azonbanzsinegrefüzvebabér-koszoruk ésmagyarrendjelekfeküdtek. Az osztrák seregbiztos, azon föltevésben, hogy a hallott Bemhez közelebb álló egyéniség lehetett, odalovagolt. A holttetem háton feküdt. A halált dzsidaszurás okozhatta, s a mellen vértócsa volt. A mennyire a íölületes vizsgálat alkalmával ki lehetett venni, a t e- temközépnagyságnál kisebb éssovány volt. Az arcz el volt torzulva. Az arezbőr szine sárgás, a haj és a hegyes szakáll pedig fekete volt. Kabát és csizma nem volt a bullán, melyet finom ing és fekete nadrág födött. A tisztán katonai tartalmú ; iratokon kívül egyetlen sem találkozott, mely Petőfire vonatkozott volna. Lehetséges, hogy ily iratok a kabátban voltak, melyet a Petőfit üldözés közben leszúrt kozákok magukkal vittek.«