Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz

»Hevernek a földön hanyatt Orczájok a kalap alatt Egyebökkel nem gondolnak,

Ha megpörköli is a nap,

Minden a déli siesta nyugalmát élvezi; a kutgém hosszú szára meggörbülve nyúlik föl a forró levegőbe, a lusta port egy fuvalom se kavarja. Csak aigott Kecskemét felől lépeget egy tüzes paripa s rajta a I még tüzesebb legény. Szándékát könnyű eltalálni. »Csak jön, csak jön, halk lépést tart Egyszer a méneshez ugrat Kiszakit egy jó nagy falkát, —

Kis Kunság, most isten hozzád !

Szép megforditottja ennek a »puszta télen« czimü rajz. (475.1.) A hóval befutt határtalan ró- naságon kétes sötétség ül, csak a leáldozó nap baljóslatú fénye piroslik a nyugaton illó komor föllegeken. Szélről nyomoru viskó fagyoskodik megzilált szalma födelével. Belseje üres, ki tudja hova lettek lakói. Két kullogó éhes farkas ólálkodik körötte. A szomorú fél-homályban egy lovas üget. Körvonalai sejtetik a, bujdosó betyárt.

»Alkonyat felé, ha fáradtan'elülnek,

A rónára halvány ködök települnek,

S csak félig mutatják A betyár alakját

Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló Háta mögött farkas, feje fölött holló.« Hangulatteljes rajz a téli temető is, nem különben a »csárda romjai.«

»Düledez, düledez, félig ismerni csak Helyik volt az ajtó, melyik volt az ablak,

Még áll s emelkedik az éghez kéménye Mint a haldoklónak utolsó reménye.

Pinczéje beomlott, a kút is mellette,

Honnan az ostorfát valaki elvitto,

Csak az ágas és a gém van meg épségben Egy mogorva sas ül a gém tetejében.«

Greguss János után Keleti Gusztáv tájrajzai érdemelnek különös elismerést. Ezekben is megvan a hangulat, a szép csoportosítás, a jellemze- teBSég, s a körvonalok tisztasága. Legsikerültebb rajza Keletinek a »Sivatag koronája«. Magányos pusztán áll a százados, villámütött tölgy. Nincs körülötte semmi, csak kavargó homok, száraz fü, bolyongó vézna kóró, imitt-amott egy törpe bo- | kor. Két lombtalan ág busán emelkedik a viharos légbe; a még megmaradt zöld levelek remegni látszanak a sivatagot keresztül zokogó hazátlan szélben. Igazán megható rajz; mintha egy szomorú történetet hallanánk beszélni. Ezenkivül említést érdemel az »E r d e i la k«, a »K utya kaparó«, »F a 1 u n« és a »C s o n k a torony«.