Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
Petőfi maga egy forradalom. Hatása mint a viharé. Halála méltó volt életéhez, ügy veszett el, mint a forradalmi felhő utolsó mennydörgése. Bevégezte missióját. Hiányzott lényéből az, a mi később a béke szivárványává tehette volna. Sokan foglalkoztak már ama föltevéssel, vájjon ha Petőfi túléli a forradalmat, alkotott volna-e nagy, önálló müveket, a szerint, a mint képessé válandott formában is be- végzettebb müvek létrehozására. A válasz erre szerintünk sem lehet más, minthogy igenis alkotott volna, mert oly kiapadhatlan erővel szünetelni nem lehet, de ezt beismerve, megint nem osztozhatunk azok véleményében, kik e körülmény miatt Petőfi Sándor működését hi ányos nak tartják. Petőfi müvei igy is oly befejezett egészet adnak, minőt kevés európai költőnél találunk. Rendkívüli egyénisége gazdag bányájából a legszebb gyémántokat íölszinre hozta s bár nagy veszteség, hogy többet nem aknázhatott ki, a meglevő épen elég egy örök életre, elég arra, hogy irodalmunk állandó büszkeségéül szolgáljon. Petőfi a lyrikus, aligha mondhatott volna többet. Most, hogy az Athanaum-társulat díszes kiadványa megjelent, többé ne keressük a segesvári jeltelen dombot, hogy emléket állítsunk oda kegyeletünk, csodálatunk és hálánk zálogául. Az emlék meg van; Tekintsük meg közelebbről hogy milyen ? á—e.
