Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
-Á „Pesti Napló“ tározója. A Fetőfi-kiadáü. • ... — Két közlemény. — I. A legnagyobb magyar lyricus összegyűjtött müvei a maguk teljességében feküsznek előttünk s éreznünk kell valamenyiünkuek, bogy a nemzeti kegyelet egy régi tartozása immár le van törlesztve. Büszkén mutathatjuk fői e pompás munkát, mely midőn egyfelől csattanós bizonyságot szolgáltat hazai nyomdászatunk és művészetünk előbaladt színvonaláról, másfelől hangosan tanúskodik a mellett, hogy kiváló szellemeinknek mi is ép úgy tudunk hódolni, mint a külföld bármely müveit nemzete, sőt hogy a mi hódolatunk még becsesebb amazokénál, mert több áldozatba kerül s az anyagi eredm ny csekély kilátásával egyedül morális elismeréssel jutalmaz. Meghatva vettük kezünkbe e remek kiadványt, díszes keretét ama nagyszerű tartalomnak, mely a nemzet örök kincsét képezi. Annyi szép, annyi bánatos emlék tódult képzeletünk elé, — a múltak gyásza, dicsősége, a lelkesedés, a föltámadás felejthetetlen korszaka s a rettenetes bukás, a kietlen kétség- beesés mogorva éjjele, melyben csak a költészet vi- rasztó fáklyája lobogott. A segesvári jeltelen sirdomb fölé sürü homály borult s volt olyan idő, mikor remény vesztve, földre tiporva, szárnyszegetten a porban vergődve, fényes magasából alázuhant királyi sas gyanánt remélni sem mertünk a feltámadásban, hinni sem mertük, hogy az a magasztos szellem, mely a haza dicsőségével együtt áldozott le, valaha uj ragyogással fog kikelni a sötét hantok tömegéből! Petőfi Sándor költészete ma már nem lehet vitatárgya. Osztatlanul el van ismerve nemcsak itthon, hol minden magyar szivet dobogásba hoz, el van ismerve a kerek világon, hogy a legnagyobb lyricusok első sorban áll. Huszonöt év sem kellett, hogy a kritika fejet hajtson előtte s elfogadja a nép véleményét, — mely mindjárt az első pillanatban rajongással adta át ma
