Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz

Izsó, ki tehetségét már bebizonyította, nem kellene valamit határozottan megrendelni. Adjunk neki évenként bizonyos összeget és dolgozzék azt, a mit akar és úgy, a mint akarja.“

Ama várakozás ma is jogosult. Nem tudom Petőfi mellszobra átadatott-e már a múzeumnak, és hogy igazolja-e a várakozást. Magából a fametszetből még gyanítani se lehet. Azonban a „Vasárnapi Újság“ jó akaró, de szerencsétlen ismertetője e részben is kételyeket támaszt, nagyon részletesen elbeszélvén az eszközöket, melyekkel Izsó a szobor arczában az élethüséget elérni akarja. Izsó a költőnek akkor még élő fiáról mintát vett, összehasonlította a metszeteket és photographiákat s a többi. Ez mind kifogástalan magában, de veszélyt sejtett, hogy ezen eclecticus utón a hasonlatosságot tulponto- san keresve, könnyen elveszhetett a költő maga.

Legyen, hogy ez nem indokolt gyanú s skru- pulitás a skrupulosus eljárás iránt, és Petőfi szobrában ott az arczon felénk ragyog a költő és szabadság hőse. Úgy de akkor mi czélja, mi értelme van azoknak a talapzaton heverő lomha tömegeknek, és a kézben az unalmas és con- ventionális papirte . eresnek ?

Jaj ti szegény symbolumok! Nektek kell mindent tennetek, ti vagytok bűnbakjai a szobrászatnak.

Mi megvetjük a görög szobrászatot, kinevetjük, szakítunk azzal, a mi benne föltétlenül jó, de a mi sokszor kétes, azokat az elemeket, melyek az alkalma ásban nagyon könnyen ártalmasakká lehetnek, azokon mohón kapkodunk — ezek az atributumok, a symbolumok.Senki se fogja állítani, hogy ezen elemek fénypontját képezik a görög szobrászatnak, de nem is támaszkodott reájuk a szobor, és nem az attribútumok képezték a szobrot. — Már magában bizonyos gyarlóság és korlátozottság, hogy a szobrászat sokszor ezen eszközökhöz kénytelen fordulni, hogy azok által magyarázza szobrát, tegye közelebbről érthetővé, vagy épen azzá, a mi. A symbolumok a valóságot ábrázoló szobrot is többé-kevésbé allegorikussá teszik s ezért egészen más szerepük volt a görög szobrászatban, miután, az első eredetiben az tisztán allegorikus volt. És mégis Zeus Zeus volt villám és jogar nélkül is, Venust és Cerrst megkülönböztették kagyló, delphin és kalász nélkül is. Továbbá ezen symbolumok benső összefüggésben voltak a szoborral, annak netaláni actiójával, kivált Görögországban, a hol a szobrászat csaknem kizárólag a nyilvános életé volt. Pallas