Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
Athene a dárdával a várost védte, Diana az iv és tegezzel vadászott. A sokkal későbben elterjedt Dionysus kultusnál válik csak határozottan conventionálissá a thyrsus, Rómában utóbb az egész szobrászat ide tévedt a symbolumokkal, kivált mert a köznapi élet, a magánházak számára ezrével készültek a szobrok. A Symboliko-maniában sokan szenvednek, az egész mai monumentális szobrászat, — engedjük meg, de legyünk mértékletesek és ne sértsük a jó ízlést vagy jobban önbüszkeségünket. Izsó telerakta Csokonai Vitéz Mihályt any- nyira, hogy szegény izzad és szomjazik, noha lábánál terem az isteni nedű vesszeje, belevág a hantba, dalt zeng a bornak, de csak szomjazik, — az a vessző nem termő. Csokonain sok asymbolum, annyira sok, hogy elnyomják és az a szőlőtö sok kifogás alá eshe- tik, de el kell hallgatnunk, ha Petőfi lábainál az émelygős lánczok mellett rabigát, de nem is — ökörigát látunk. — Nem hittem szemeimnek, úgy néztem, hogy az összetört lant és ime a „Vasárnapi Újság“ ismertetője eloszlatja a kételyt, megmagyarázza, hogy az rabiga — nem ököriga. Rabiga ez képes beszéd, és nem a mi kifejezésünk, visszakellene mennünk a római „sub iugum mittere“ kifejezéshez, a honnét származik. Az a „iugum“ bizony megtisztelós volt ahhoz az igához, melyet Izsó insinual a nemzetnek a szomorú múltban. A materialistikus szobrászok megátkoznák azt, a ki ez igát még csak materialistikusnak is merné nevezni. Valóban ez több, ez túl lép a művészet határain, az eddigi mükritika erre nem rendelkezik mükifejezéssel. Mások öntudatáról és büszkeségéről Ítéletet hozni, azt mértékül venni kényes dolog, magamra nézve óvást teszek az ilyen iga ellen Végül még egy szót. Ha van láncz, iga, a szónoki tnglejtéshez illő papírtekercs, még a költőt kellett volna symbo- lizálni, mert az még hiányzik, noha igen köny- nyü és olcsó. Csokonait a nagy barbiton talán már kifárasztotta, van rajta zsineg is, azon Petőfi hátára lehetne akasztani. Vándor poéta volt és a „Misera plebs contri- buens“ hadd hordja a terheket! Pasteiner Gyula.
