Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
Genealógiai bizonyságot találunk őzen benső összefüggésre a régi egyptomi Sphynxekben, ezen közelismert architektonikus szobrokban. Csak későbbi fejlettség választotta el a szobrá- szatot az építészettől, de úgy, hogy ez utóbbi amaz elsőt mindig igénybe vette, a szobrászat meg teljes önállóságában is, még külsőleg is az építészetre volt kénytelen támaszkodni. Magának az antik-szobrászatra vonatkozó és ráalapitott képzőművészeti theoriáknak is Achil- los-sarkát képezi, hogy benne ezen határozottan építészeti hatványokat mindeddig nem akarták felismerni. Könyveket Írtak és bölcsészeti elméleteket fejtettek le a vaticani úgynevezett otri- coli Zeus-szobor alapján a Pbidias-féle olymposi Zeusról és ebből következtetve az egész görög szobrászatról. Olvassa el akárki azokat a tulda- gályos jellemzéseket és leírásokat, azután figyelje meg többször és ismételve az otricoli mellszobrot, és képzeljen hozzá egy negyven lábnyi magas ülő szobrot, a trónt fejmagasságu támlával és karokkal, az egyik kézben jogar, a másikban Nike, a lábak zsámolyon, azután a trón és zsámoly oldalain dombormüvek és festmények, azonnal éreznie kell, hogy itt valami hiányzik, érezni fogja, hogy amaz élénk képzelmü leírások a mellszobor ésanegyvenlábnyi ülő szobor közt nagy űrt hagynak, éreznie kell, hogy e szobornál a szobrászat eszközei nem voltak elégségesek és csak is arra valók, hogy o nagyszerű építményt kiegészítsék. Overbeck Zeusról irt roppant munkájában terjedelmesen foglalkozik a szobor reconstructiójával, a nélkül azonban, bogy határozott véleményt mondana. Az olympi Zeus- tól eltekintve, egyébként is Phidias és r iskolájának vésője csak akkor volt elemében, minél közelebb érintkezhetett az építészettel. Ebben rejlik az is, hogy a legnagyszerűbbet az építészethez még közelebb álló dombormüvekben hozta létre, ez vezette például a „lovagszobroknál“ bővebben megbeszélt isokephalismusra, a mely hatásában a domborműről csak csorbítatlanul átszármazott az önálló lovagszobrokra, és csak az közelítette meg a jó lovagok színvonalát, a ki ezen architektonikus tényezőket érvényben hagyta. Michel Angelóban is feltaláljuk ezen törekvéseket, épen ez képezi sajátszerűségét és utána azonnal akkor sülyedt a szobrászat azon képzelhető legalacsonyabb fokra, melyet leggazdagabban a római templomokban találunk képviselve, midőn az architektonikus elemeket, bármily okoknál fogva, a szobrászatból egészen kiküszöbölték, és mint
