Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
ter David tanárnak, a dán kamarák ama független tagjának , ki a békeküldöttel összeköttetésbe bocsátkozott, meghagyd ez utóbbinak hivatalosan tudtára adni: „miszerint a dán kormány az itélöbirák közbenjárását, mint az alkudozások alapját, elvben hajlandó elfogadni.“ A kormányok tehát mind a két részről a békecongressus ajánlatát elfogadák; már most csak az a kérdés, mit fog a közvélemény mind a két részről mondani?Valamint Dániában úgy a hgségekben is, egy túlzó és egy mérsékelt párt létezik. A túlzó dán Slezvig német részének is beolvasztását kívánja Dániába; egyezkedni semmi módon sem akar, hanem úgy szeretne Schlezviggel bánni, mint meghódított országgal, mint az angolok Iríanddal. A túlzó holsteini, szinte olly konok, Slezviget, Holstein német hgség apanage-jának vagy függelékdarabjának tekinti. Az ítélő bírák, a régibb szerződések nyomán Ítélve, Siezvig- gel nem bánhatnának úgy, mint Holstein vagy Németország részétel, sem pedig úgy, mint Dánia alárendelt kiegészítő résszel; Ok máskép nem tehetnek, mint Slezvigre nézve a nemzetiség bizonyos fokát elismerni, s kikellene mondaniok, miszerint, Dániának sem jogi, sem politikai, sem gyakorlati szempontból,nincs joga Slezviget úgy, mint az angolok Irlandot, dán törvények s hivatalnokok által kormányozni, helybeli függetlenségét megsemmisitni, s kormányzatát egy koppenhágai minisztérium alá rendelni. E tekintetben az itélöbirák mind a két részröli mérsékeltek állal gyámolitatnának. A mérsékelt dán épen nem tartja Slezviget dán tartománynak; egyedül azt mondja, hogy annak Dánia egy részének kell lenni, s a holsteini trónkövetkezési törvény által sem kényszeritethetik, hogy idővel Holsteinnal együtt Németországhoz menjen át, úgy, hogy akkor Dánia egy szegény, meztelen, függő ország maradna. A mérsékelt holsteiniak más részről úgy nyilatkoznak, miszerint ők illyes valamit épen nem igényelnek. Holstein német állodalom ugyan, német összeköttetése azonban nem ellenkezik a dán király fejedelmi felsöségével. Következésképen Slezviggeli szövetségi — s részint parlamentaris összeköttetése a király-hg felsöségét épen nem sérti. Látjuk tehát, miszerint mind a két részről, a mérsékeltek nézeteik könnyen megegyezhetök lennének; ellenben a trónkövetési kérdés szabályozása, melly nélkül semmi végegyezkedés nem történhetik, nem az itélöbirák széke ebbe való. Ennek engedményezés s magán egyezkedések utján kell megtörténnie. A jog és törvény elég nyilvánosan szól a trónkövetkezési kérdésben , de ez Dánia felosztására vezetne, mi épen nem kívánatos. Tehát még sem kívánatos s nem is czélszerü ezen felosztást megengedni, más részről épen olly kevéssé kívánatos, czél- vagy jogszerű Dánia alkatrészeit jogtalan erőszak vagy hatalomszó által tartani össze. Egy négy hatalmasság által alájegyzett jegyzőkönyv, melly fenyegetések között rendeli az ország egysége fentartását, — s a trónörökös jogait pedig egyszerűen megsemmisíti, — ez elviselhetetlen, s végnélküli polgárháborúra vagy idegen foglalásra vezetne. — Azért is felette örvendünk, midőn halljuk, hogy, jóllehet Oroszország, Ausztria, Francziaország és Anglia kinyilatkoz- taták olly durva igazságtalanságot (az augusztenburgiak trón- tóli megfosztását) elkövetni és szentesitni: az oldenburgi hg vonakodott egy illy méltatlanságból hasznot húzni a maga részére. Az oldenburgi hg elég nemeslelküleg oda nyilatkozott, miszerint ö a dán trónt nem fogadja el, csak azon esetre, ha az előbbi hgi ág jogai elismertetnének, s az augusztenburgi család önkénytesen s minden kényszerítés nélkül bele egyeznék trónrai emeltetésében. Ez menti meg a trónkövetési kérdést a jegyzőkönyvaláirók kezei közöl, s viszszahelyezi őket a részrehajlatlan egyezkedés terére, mellyen a megoldás legkisebb akadállyal sem találkozik. És igy az itélöbirák, szemük előtt tartván egy részről a Slezvig és Dánia közötti jogviszonyokat, más részről pedig a Slezvig és Holstein közöttieket , feladatuknak könnyen megfelelhetnek. — Majdnem minden hírlapokat befutotta már azon gúnyos történetecske , melly szerint O'Connel koporsója Glasnevie- ben lefoglaltatott volna, mivel a szállítási költség Genuából lrlandba még nem volna kifizetve. Kisült azonban, miszerint az egész anekdota egy corcki tourista koholmánya; az irlandiak hálátlanságának kiemelése pedig, melly ez alkalommal egy lapban sem hagyatott érintetlenül, újra felkölté az O'Connel- emlék bizottmányát tétlenségéből. Petrie György, kitűnő ir- landi művész a tervrajzot már tökéletesen el is készité, s a vállalat, mint mondják, pénzügyi akadályokra sem találand. — ACyti községtanácsa Londonba az itteni izraelita szabad iskola fölsegélésére 100 font sterlinget szavazott meg. Francziaország. Paris, oct. 13. A párisi lapuk 12-kéröl már tesznek említést az állandó bizottmány tegnapi második üléséről. A Presse, Évenement , Journal des Débats , Assamblée national mind olly modorban szólanak ez ülésről, hol a jelenlegi minisztériumra utolsó csapást tőnek, mintha minden megelégedésökre történt volna. Nem volt itt egyébről szó, mint a miniszterek bevádlásáról. E szavakat kimondották, s nevezetesen d'IIaulpoul hadügyminiszter urra szállott leginkább a kár- hoztatás súlya, ki az állandó bizottmány által a minap fölszó- litatván, hogy adna számot róla, minő alkotmányellenes tények követtetnek el a katonai szemléken, azt felelte, absurdum afféle dolgokra gondolni, s midőn kérték, hogy legalább egy napi parancsban akadályozza meg az alkotmányellenes kiáltásokat, azt mondta: nincs szükség reá, ö kezeskedik mindenről. Az állandó bizottmány nem hitt, elment a helyszínére — és mindent saját szemeivel és füleivel látott, hallott. E körülmények, nem csoda hát ha épen úgy megilleték a iciesbadeni és claremonli zarándokokat, mint az alkotmány őszinte barátait. A támadók sorában előállott egy afrikai nevezetes egyéniség, t. i. Lamoriciere tábornok. Utána következtek a tüzes Lastayrie, Mornay, Monnet Besanqonból, Mólé, ki Cham- pl&treuxbői ez ülésre megérkezett; és Berryer ur, mindnyájok közt legcsendesebb, mindig komoly és méltóságos vala. Hogy egész erővel a megtámadást visszaverje, nem igen volt bátorsága és ereje néhány kisebb tekintélynek. Maga az elnök Dupin ur, ki a parlamenti vitákban hidegvérüségét soha sem szokta elveszteni, látván , mikép tüzelődött fel a gyűlés, „Uraim! a bizottmánynak nemcsak az a feladata, hogy vigyázzon, hanem, hogy eszélyes is legyen , szólt közbe, mire a kedélyek kissé csillapodónak. Szinte lehetlen vala, a nagy kifakadások miatt, a jegyzőkönyvet szerkeszteni. Az ülés három óra hosszat tartott, mi rendkívüli eset a bizottmánynál. A Presse szerint a határozmány egyhangúlag keletkezett, kivéve Daru ur ellenmondását, s maga Dupin ur, az elnök kezdte meg a roszalást és kárhoztatást. Az Evénement azt mondja, hogy a bizottmányhoz tartozó katonai egyének (Lamoriciere és Bedeau tábornokok) keltek ki leginkább a katonai kihágások ellen. — Az említett lap szerint, több képviselő állitá , az érte- I kezleti teremben, hogy nem egy vértes ezredes volt, ki az alkotmányellenes kiáltást megkezdő, hanem egy könnyülovas százados. E tiszt akkor mozditatván elő, méltónak akarta magát mutatni az előléptetésre, imperialisticus lelkesedésével. — Ma estve (13) nagyon elterjedt a hire, hogy d'Haut- poul hadügyminiszter helyett más venné át tárczáját. Már le- hetlenné lön. — A belga királynő halála Párisban élénk részvétre talált. A királynő, mint kegyes és jó anya, a pártok előtt köztiszteletben állott. OCTOBER 19. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. A ,Bekentnisse eines Soldaten1 czimű röp- iratra vezérczikkében következő észrevételeket tesz : Kijelenti, hogy a ki korunkban az absolutismust, a hatalom és önkény zsarnokságát dicséri és ajánlja, az szánakozást igen , de megczáfolást nem érdemel. A magyar közönség józan eszébe vetett bizodalom mai s czélzással kezdé meg tárczájában a „Vallomások“ lényegét s tartalmát ismertető közlést. Pester Zeitung. A kurhesszeni eseményekről ir vezérczikké- ben. Említi, hogy legújabb hirek szerint az uj minisztérium alakítására van kilátás. Védelmére kel a sokoldalról vádolt fejedelemnek, csak a legvilágosb hitszegés állíthatna — úgymond — hogy ő alkotmányellenes érzelmektől vezéreltetett; mert ő csupán az alkotmányos formákkal! visszaélések ellen lépett föl. Pester Morgenblatt. Örömmel nyilatkozik a P. Z. azon sürgetése mellé, hogy a bírod, alkotmány 8, 9, 10§-ai életbeléptettes- senek a kormány által, mivel csak ez utón szüntethetni meg a csendőrök mindinkább növekvő visszaéléseit. — Közöl egy fran- czia czikket e czim alatt: „mikép származnak s mikép enyésznek el az ellenzékek ? Felelős szerkesztő BánlFay Simon. Börzehírek. ftécs , October 17-én. Bankrészv .................. P énz 1158 Áru 1160 Dunagözhaj. részvény Pénz 520 Árú 522 5%-es metall............. 9 4*,. 94% Pesti lánczhid- „ — — 4% % » ............. 4 % » ............. 4 % „ sorsh. u. f. 82%, 73’/, 88 82% 74 8n% Idegen váltók és pénz. Amsterdam (2 h.) . . 165% 3% „ ............. 5 5’/, 55% Augsburg (szolt.) . . . 119% 2% , ............. 49 % 49% Hamburg (2 h.) .... 275 %,175% B. kötelez. 2%% .... 50 50% Lipcse ....................... 1 834-ki sorsj............. 18 5 186 London ...................... 11.59 11.59 1839-ki 117% 641/, 117% Mailand..................... Eszterházy 40 ft. sorsj. 64% Marseille ................... 1 41 141 Windischgraetz „ 19% 19% Paris.......................... 1 41 141 Eszterházy 20 ftos .. 13% 14 Triest (2 h.)............. — — Wald stein „ 18 18% Cs. kir. új arany .... 24% 25 Keglevich sorsj......... 9 ’/, 10 Cs. kir. régibb......... Nap oleonsd’or........... 2 4% 24% Éjsz. vaspálya- „ 108% 109 9.29 9.30 Majland „ „ 73% 74 Souverainsd’or......... 1 6.23 16.25 Gloggniczi „ „ 116% 117 Friedrichsd’or ......... 9 .45 9.46 N. Szombati „ — — Font Sterling ........... 1 1.44 11.45 Sopronyi „ „ 45% 45% Orosz Imper............... 9 .41 9.42 Gmundeni „ 235 237 Dupla Arany............. 3 7% — Lloyd részv................ — — E züst.......................... 1 8% 18% Dunavizállás oct. 19-én: 8' 2“ 0'" 0 fölött. (41) *—2 Gőzhajók járása 1850. október hónapban. a) Dunán: PESTRŐL BÉCSBE mindennap, reggel 6 órakor. PESTRŐL ZIMONYBA : (megérintve Eszéket és Tittelt mind le- mind fölfelé) minden hétfőn és pénteken. PESTRŐL ORSOVÁRA: (megérintve Eszéket mind Ie- mind fölfelé) minden vasárnap és csütörtökön. iCSr* A vasárnap Pestről Orsovára történő menetek egyesülésben állnak GA- LACZCZAL és KONSTANTINÁPOLYLYAL mind az oláh- mind a török részen; továbbá a vasárnap október 13. és 27-ken Pestről Orsovára menő gőzösök a Galacz- ból Odessába menő császári orosz gőzösökhöz csatlakoznak. A Pestről lefelé menő gőzösök indulási ideje reggeli 6 óra. b) Tiszán: ZIMONYBŐL SZEGEDRE : minden kedden délután 2 órakor. SZEGEDRŐL SZOLNOKRA : minden vasárnap és szerdán reggel. SZOLNOKRÓL TOKAJBA: minden csütörtökön reggel , a szerdán érkezett pesti vasútvonalhoz s a Szegedről érkezett gőzöshöz csatlakozva. TOKAJBÓL SZOLNOKRA : minden vasárnap reggel. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE : minden hétfőn, a pedig reggeli vasutvonat és a tokaji hajók megérkezte után, minden csütörtökön pedig a reggeli vasutvonat megérkezte után. SZEGEDRŐL ZIMONYBA : minden szombaton reggel ---------o-^-o------© ) Száván: ZIMONYBŐL SZISZEKRE : 10., 20. és SO. oet. reg. SZISZEKRŐL ZIMONYBA : 5., 15. és 25. oct. reg. ez. utazók tisztelettel kéretnek, hogy magokat szükséges útlevelekkel ellássák. PEST, sept. 16-án 1850. A DUNAGÖZHAJÓZÁSI TÁRSULAT KÖZÉPPONTI ÜGYV1VÖSÉGE MAGYARORSZÁGBAN. Épen most jelent meg!! EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri- és kigyó-uteza szegletén) s általa Magyarhonban minden könyvárusnál megszerezhető : TÁBLÁZATI KIVONAT az 1850. aug. 2-diki ideigl törvényből a jogügyletek, okiratok, irományok és hivatalos cselekvényektöl fizetendő illeték iránt. Ezen tábla, minthogy az egész bélyegtörvény gyors átnézetét eszközli, mind hivatalos mind magán használatra különösen ajánlható. Ara csak 6 kr. pengő. (39) ELADÓ HÁZ PESTEN.3-3 Egy ujonan épült bérlő ház a Terézkülvárosban Pesten, melly legalább 320 pftot jövedelmez, 6400 pfton eladó. Ez a ház kerttel, kúttal és csatornával ellátva a legjobb állapotban van. Tudakozni kívánóknak ezen czim alatt: 1. G. N. Pesten, bérmentes post restant leveleikre azonnal válaszolta tik. (42) 1-1 A kegyesrendiek gymnaziumában Pesten, a fran- czia nyelv tanára által hetenkint 3-szor oktatás fog adatni a franczia nyelvben, és pedig magyar, s a körülmények szerint német magyarázattal is. A havidíj 2 for. c. pénzben. Található : Lipőt-utcza, 213. sz. első emelet. Reggeli 10—12. — és délutáni 2—4 óráig. GOZKOGSIK 1850. octob. 15-kétöl DÉLELŐTT Pestről Szolnokra indúl Szolnokról Pestre „ 6 „ 45 Pestről Váczra és Esztergomba 7 „ 15 Váczról Esztergomba indul 8 „ 22 Esztergomból Vácz- és Pestre 8 „ — Váczról Pestre indul 9 „ 53 MENETRENDÉ. továbi rendelkezésig . 6 órakor 30 perczkor. J Pestről Szolnokra indul ^Szolnokról Pestre Pestről Vácz- és Esztergomba SVáczról Esztergomba indul j Esztergomból Vácz- és Pestre I Váczról Pestre indul DÉLUTÁN 1 1 2 3 1 3 órakor — perczkor. 15 5 15 9 TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ. — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ.
