Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

TUDOMÁNY, IRODALOM É8 MŰVÉSZET

Meg egyszer Petőfi szülővárosáról.

A Petőfi szülővárosa kérdésében részint a magam igazolása végett szólaltam föl, részint pedig, hogy a keresztlevélnél döntőbb bizonyítványokat sürgessek, több körülmény elégtelenségére mutatván. Azóta mind a magam igazolására több adatom van, mind ellenemben sokkal döntőbb bizonyítványok hozattak föl, mintsem tovább is lehetne ragaszkodnom állításomhoz.

Félegyházát leginkább azért állitám Petőfi szülővárosául, mert „Szülőföldemen“ czimii költeményében maga is ezt vallja be. A „Vas. Újság“ 3-ik száma azt jegyzi meg erre, hogy az „Itt születtem én ezen a tájon“ költői szabadsággal irt sorokbul épen úgy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Köröst, mely valóban ott, azon a tájon fekszik. A „Vas. Újság“ szerkesztője aligha végig olvasta az általam idézett egész versszakot, hol a többek közt az is áll: „Ez a város születésem helye,“ különben nem használt volna ily gyönge védvet oly állítás támogatására, mely mellett néhány sorral alább annyira döntő adatokat közöl. Az bizonyos, hogy Petőfi Félegyházat vallotta szülővárosának. Ezt nemcsak ama költemény bizonyítja, hanem több más adat is. Ezelőtt pár nappal Kelemen Mór ur szivessegéből Petőfinek néhány kunsági barátihoz irt levelét olvastam. E levelekben is folyvást Kunságot és Félegyházát nevezi szülőföldjének. — Ugyanezt állítja a Petőfi és Jókai által szerkesztett Életképek 1848. első félévi folyamának 27. száma is, hol a 787-ik lapon ez áll: „Petőfi Sándor a napokban Félegyházáról szülőföldéről visszautazott.“ És mégis most már több, mint bizonyos, hogy szülővá- osa csakugyan Kis-Kőrös s nem Félegyháza. Petőfi