Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
triai háborúban hisznek — s folytonosan csak úgy eszik az osztrákokat. Igaz, nagy meréhy, most midőn miniszteri lapjaink oily sza- badelmiiek Hesszenre nézve ollyasmit állítani, hogy a porosz ki a eonstitutionalismus képviselője (!) Ausztriával, kiről azt beszélik itt, hogy a hesszeni minisztériumot támogatja — kezet fogjon. S mégis csekély—de egyenes eszünknél fogva, ez a mi „Credónk“, annál inkább minthogy Hlyen rósz időben, minden lehetséges. — Ma Berlinben már hó esett! A derék slezvigiek tehát a fagyot be akarják várni , miután meggyőződtek hogy egész Holsteinnak odaengedése által, milly nagy hibát ejtettek. Mindjárt az idstaedti csatavesztés után mondottuk hogy rósz taktika , a visszahúzódás után, kipihenni olly sokáig, mert az elsánczolt Slezviget nehezen fogják visszanyerhetni. — íme, most beteljesedik, s mutatja hogy Slezvignek sakkot játszani nem szabad. Vájjon a nagyobb hatalmak is bevárandják-e a telet a rósz időjárás fogja mutatni ?! Aleppo, aug. 12. (Ered. lev.) Mintegy 800-an a vöröstoronyi szorostól Oláhországba vonultak, hol fegyvereiket le kelle tenniük. Laders ki 15000-rel űzte őket, személyesen követelte kiadatásukat, de hasztalan. Midőn nem emlékszem, milly városba érkeztek, hol török őrség feküdt, az ezredes két zászlóaljjal s igen jó zenekarral elébök ment, és midőn előtte eiléptettek a zenekar rákóczit játszotta. Itt két, de rósz zenekar van, s még mi a katonai laktanyában léteztünk mindig volt asztali zenénk. Megjegyzésre méltók itt keleten az európai iigyvivőségek, mellyek közül azonban itt csak a franczia és angol ügyvivők bírnak jelentőséggel. — Az európaiak nem állnak a török, hanem országuk kormánya alatt, mellynek képviselője az ügyvivő. Ha az európai valamit elkövetett, a pasa sürgeti az illető ügyvivőnél megbüntettetését. Ha európainak van panasza valamelly török alattvaló ellen, legyen ez török, keresztyén vagy zsidó a panasz közöltetik az ügyvivő által a pasával. Természetes ez sok súrlódásra ad alkalmat. Azután a panasz Konstantinápolyba küldetik. Néha az ügyvivő hivatik vissza , gyakrabban a pasa tétetik le. A franczia ügyvivőnek évi fizetése 12,000 fr. Az ügyvivöségnek különös épülete van, azonfölül több hivatalnoka, postabér, baksehiseh (ajándék) stb. Mindent felszámolnak. Az angol ügyvivőnek is jólizetése van. A többinek — talán 20-nak — vagy kevés, vagy épen semmi fizetése sincs. Többnyire gazdag zsidók, kik az ügyvivői méltóságból tekintélyt, vagy hasznot húznak, s gyakran nagy ajándékokat adnak,hogy csak elnyerhessék. A pasák nagy zsarolásai és önkényüségei mindinkább korlátoltatnak. A mostani kormány l'áradhatlan az igazságkiszolgáltatása- s megtartásában és a törvények javításában. így neki köszönhetni a tökéletes vallás- szabadságot. Fájdalom c távolfekvő tartományokban igen nehéz a nagyok kiucsvágyát, fanatismusát s roszakaralát leküzdeni. Itt Ibrahim pasát Mehetned ali (iát ki Szíriát elfoglalta, s tiz évig tartotta, kegyetlenségei daczára még mindig nagy becsben tartják, azon cngesztclhetlen szigora miatt, mellyel a nagyok erőszakoskodásait büntette. Bizonyos alkalommal innen egy óra messzeségre lázzadás ütött ki. Oda lovagolt, — csak a pipa hordozójától (Tschibukdschi) kisértetve megparancsoló a lázangó tömegnek, hogy a föczinkosokat fogják el, s szemeláttára fejezzék le, azután ismét halkkal visszalovagolt. Minap a persiai karavan egyik osztálya Mekkába vonult itt át, körülbelül 2000-en és két nap a város előtt tanyázott. Igen érdekes volt látni, de sajnos kelmékből nem volt egyebük, mint igen közönséges schawljok, és igen jó chinai theájok. Most jut eszembe, hogy a zoológiái osztályban jó barátimat a tevéket elfeledtem. — A tevék a sivatag vas útjait és éléskamaráit képezik. A vándornépek egész gazdaságát teszik. Ha megitattak 14 napig is megmaradnak viz nélkül, és clede- lökben elégedettebbek még, mint a szamarak. Ha a kiégett puszlaságot tekinti az ember, meg nem foghatja , hol találnak táplálékot. Ha egy törzs tanyáját felütötte, reggel elszélcdnek, estve ismét összejönnek vízre, mellynek közeiében van a tanya, és azután mindegyik urának sátorához megy, hol a nők áltai megfejelnek. A tevének teje, vaja , rizs és törökszilva mellett a vándor arabok eledele. A tevehus nem rósz, de azokat csak rendkívüli alkalommal vágják le, és csak akkor, ha csontjok tört. Ha a tanya meg akar indulni, a tevék egy jelre lefeküsznek az első bal lábuk összeköttetik, nehogy korán fölkelhessenek. A sátorokat rajok rakják, a nők s gyermekek fölülnek a tevékre, a férfiak a lovakra s igy tovább haladnak, mig ismét legelőre s vizre találnak. Egykor láttam egy tevét, mellyen három gyermek — közölök a legöregebbik talán 6 éves — és 4 birka volt. Egyszerre a legöregebbik gyermek kiabálni kezdett, és egy hosszú bottal verte a teve fejét, mire a teve megállóit s lefeküdt. A fiú mint a macska lemászott, és a teve hasa alá bujt. Kiváncsi lévén, közelebb nyargaltam és láttam, hogy a gyermek szopik, azután ismét felmászott, és a tevét némelly hangok által felkelésre s tovább menésre nógatta. Egy teve 100—400 rhen. frtba kerül. Van kisebb finomabb alakú faj, mellyet dromedárnak neveznek, és leginkább lovaglásra használnak, és ha fejérek, igen drágán fizetik. Pr. Lons igen tanult férfit a két púpos tevéről megkérdezvén, azt mondá : ez mese, hidje el nekem, nem léteznek. Minthogy Ibrahim pasa szolgálatában volt, és minthogy az arábiai, egyiptomi és sziriai hadjáratban részt vett, azt kell következtetnem, hogy e tartományokban valójában nem találtatnak. Minden arab törzs több ezer tevét bir, sőt vannak egyes egyének, kiknek több száz tevéjük van. A kelmékkel terhelt tevék a karavánban mindig egymásután mennek, egyenlő lépéssel, vagy lassabban vagy gyorsabban, (tk mint minden állatok itt igen szelídek. Hökkenő rósz lovak itt nincsenek. A bika a kertben legel, hová az egész világ sétálni jár, és senkinek sem jut eszébe azt kikerülni. A megrakott tevék 20—30-an egy másután egy vagy két vezetővel emberekkel tömött szoros bazáron mennek keresztül, s soha sem történik szerencsétlenség. Sajnálható, hogy itt a szegény állatoknak nem kegyetlenség által, hanem az emberek butasága miatt sokat kell szenvedniük. Hitkán láthatni tevét vagy lovat, mellynek háta rósz nyereg által föl nem volna dörzsölve. A török patkót egy kerek lemez képezi, közepében lyukkal,ez köves helyeken igen czélszerü, de csak minden 3—4 hónapban patkoltalnak egyszer. Aztán a köröm igen megnővén, sokat kell belőle levágni; ezt és a patkolást olly ügyetlenül viszik végbe, hogy a ló a patkolás után alig járhat 2—8 napig. A zabla borzasztó , s hosszú nyelve van, melly legkisebb rántásra a ló torkába megy, hol többnyire sebesültek. Azért tartják fejeiket olly magasan és igen kemény- szájuak. A törökök rendesen csak léptetve vagy vágtatva lovagolnak. Legnagyobb bravúrjuk abban áll, ha a ló vágtatás- ban megáll, hálulsó lábán helyben megfordul és ismét vágtatva visszalovagol. Ha a sivatagban élő arabok valamelly vendéget különös kitüntetésben akarnak részcsitni, a legerősebb vágtatásban gyakran 5—ti-an egyszerre kitűzött lándzsákkal elébe nyargalnak, s a lovak csak akkor állnak meg, ha a lándzsahegyek három ujnyi távolságra vannak a vendég képétől vagy mellétől. POLITIKAI SZEMLE. Pest, oct. 19. (!) Amerika ismét egy lépést tőn az emberiség polgáriasitása körül. Newyorki tudósítások szerint, a négereket eredeti bazá- jokba, Afrika keleti partjaira, szándékszik a kormány, mint gyarmatokat, szállítani. Évenkint 10—12,000 szabad munkás négpr lépne ki Afrika 6 partjaira, kikkel aztán az anya állam szabad kereskedést folytatand. Portugálban a katonai zavargásoknak, miután a kormány a maroknyi hadseregben tetemes előléptetést tett, vége lön. Spanyolországban az udvari cselszövények még mind napirenden. Narvaez, ezek következtében, lemondását szándékszik beadni. Kubáról aggasztó tudósítások érkeznek. A királynő különben vígan van, a nép imádkozik érette. Még mindeddig Francziaországban a császárságot a katonaság ki nem kiáltotta. A wagrami és eylaui csaták nem lelkesítők annyira a hadfiakat, hogy a győző Caesart diadalivek alatt vigyék be a tuilleriákba. A katonaság kissé ittas, de még nem részeg annyira sem a bortól, sem a dicsőségtől, mit a Sartory- sikon aratott, hogy kardját a polgári kormány zöldasztalára vesse, s ezt kiáltsa : én vagyok az ur! Különben e lapok párisi tudósításai szerint az elnök kissé meghökkent, fél, hogy még elébb- utóbb ellene követnek el status-csinyt, t. i. az elnöki hatalmat meg nem hosszabbítják, és neki az Elyséeből, ideje kitelvén, mint egyszerű polgárnak ki kell lépnie. 0 különben is nov. 28-kán, 1848-ban, egy manifestumában ezeket mondja: ,.nem vagyok dicsvágyó, ki majd liarczról és császárságról, majd vétkes eszmék valósításáról álmodoznám. Szabad hazában és a szenvedés iskolájában növekedvén, hú fogok maradni önök szava, és a nemzeti gyűlés akaratából reám mért kötelességekhez. Ha elnökül választatom, szembe fogok szállni minden veszéllyel, kész leendők minden áldozatra, hogy a vakmerőén megtámadott köztársaságot védelmezzem. Minden törekvésemet egy olly köztársaság megszilárdítására forditandom, melly törvényeiben bölcs, czéljaiban becsületes, cselekményeiben nagy és-crős. Abban fogom dicsőségemet keresni, ha négy év után a kormányhatalmat erőben, a szabadságot illctetlenül adhatom át utódomnak stb.Tehát az első franczia polgárnak e szavakat kell megtartania. Majd meglátjuk. A nép előtt, annyi igaz, hogy a jelen minisztérium semmi kedvességben nincs, és eljött az ideje, hogy másoknak adják kezébe azok a kormányhatalmat, kik a köztársaság becsületére homály- foltokat vetettek. Az elnök úgy is egyik öcscsének azt Ígérte volt, hogy mihelyt minisztériuma népszerűségét elveszti, tudni fogja mit tegyen. A német ügyeket még mind egy harmadik kéz bonyolítja. Már annyira gömbölyűit a csomó, hogy Nagy Sándor kell kibontására. Németországban egy nagy hatalom, mellynek egyik kezében a szent könyv, másikban mindenható kardja, katonai kormányának előőrseit tartja. E szerint, nem lehet csodálkozni, ha e tért el nem akarja veszteni, félvén az ellenséget határaihoz közel bocsátani. Ausztria elvesztett tekintélyét a kül diplomatában tökéletesen visszaszerezte. Metternich herczeg alatt nem volt külpolitikájának nagyobb tekintélye, mint most, mégis sokan vannak kik azt állítják, hogy Ausztria csak az Orosz hatalom vazallja. Ausztria, Angolhon és Vrancziaország előtt, s akárhol is, önálló, tekintélyes politikát követhet. Hogy Olaszországban kissé tartózkodó, oka egy hatalmasabb versenytárs az angol, ki Szár- diniával kötött kereskedelmi szerződések által, jelenleg nagy befolyást nyert Itáliában. Erről, ha jól jut eszünkbe, Ficquel- mont osztrák volt miniszter is emlékezik, hogy Angolhon politikája Olaszországot elébb utóbb kezébe ragadja. Romában az igaz, hogy még mind francziák uralkodnak, de a kormány hajlandó Ausztria utasításait elfogadni. Ausztriát a német ügyben sem lehet félteni : igyekezni fog az 1815-ki status quot megkö- zelítni, s igy versenytársán, alkalmasint, hacsak valami akadályok elé nem gördülnek, tultehetend. A LOSONCZI PHÖNIX ÜGYÉBEN. Miütiiu többen tudakozódnak tőlem : mi utón módon küldjék be hozzám az előfizetési pénzt, egyszerű válaszom az: hogy a ki magán alkalommal vagy kereskedői utalvány által nem küldheti, tegye azt postára, s főleg téritvény mellett s illy felírással: a losoncziak gyámolitására, — a legbizlosab- ban juttathatja azt kezeimbe, s erre viszont az előfizetők neveinek kinyomatása részemről a legjobb nyugtatvány leend. Hogy a nyomatandó példányok száma iránt jó eleve intéz- kedhessetn, s az emlékkönyv már december elején megjelen- hessék; az ivtartó urak és hölgyek újólag kéretnek gyűjteményeiket legfölebb a közelgő pesti novemberi vásárra beküldeni. Örömmel értesítem a t. közönséget, hogy több netneskeblü honfi és honleány, méltányolva vállalatom jótékony és nemzeti czélját, önként ajánlá fel buzgó részvétét az előfiz.etés gyűjtésében , s még folyvást kérnek tőlem aláírási iveket. Valamint azt sem mulaszthatom el elölegesen tudatni, miszerint íróink részéről máris kitűnő jelességü dolgozatok adattak a Losonczi Phönixbe, s a többi közt Erdélyi János, Garai, Gyulai, Kuthy, Lévai, Nagy Ignácz, Obernyik, Sajó, Szigligeti, Tompa, Vakot Sándor, Vas Gereben, Vörösmarty s még több jónevü iró müveivel találkozni fog abban az olvasó, sőt szerencsém lesz Petőfi és Vásvári Pál hátrahagyott munkáiból is igen érdekes dolgokat közölhetni, úgy hogy vállalatom pártolói a legélvezetesebb olvasmányra bizton számolhatnak. Minél fogva remélem , hogy olvasó közönségünk emberbaráti és hazafiui részvéte egyenlő leend az irók buzgalmával, kik a közjó oltárára áldozatot hozni, minden idő- és helyzetben szent kötelességöknek tartják. VAHOT IMRE. VEGYES HÍREK és ESEMÉHYEK. Budapest, October 19. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik: NE NYÚLJ A KIRÁLYNÉHOZ, vígjáték 3 felv. Gautier és Lopez Bemard után francziáből ford. Bulyorszkíné. Holnap ,Próféta/ — f Radimcezki Feodorának első föllépte mindnyájunkat meggyőzött a felöl, hogy e gyermeket kitűnő színészi tehetségekkel ajándékozta meg a természet. Közohajtás lön , bárcsak mielőbb biztosítva láthatnék az ő sorsát, jövendőjét nemzeti szin- müvészetiink számára. Azonban úgy látszik , hogy az igazgatóság vagy épen semmire sem fogja magát határozni ez ügyben , vagy olly sokáig fogja húzni halasztani nyilatkozatát, mig a nagy tehetségű leánykát szigorú körülményei a fővárosból másuvá szóli- tandják. Mit is várhatunk mást, midőn csak arra hogy e gyermeket a közönségnek bemutassák szinte három hónap kellett ? ! A Hölgyfutár minapi száma úgy látszik biztos tudomás után jelenti, hogy e „rendkívüli tehetséget“ nemzeti intézetünk számára megtartani s kifejleszteni maga az intézet nem igen foghatja, mert „tőle mostani helyzetében pénzbeli áldozatot nem követelhetni.“ Azért e lap indítványozza; biztosíttassák a kis művész csemetének jó növeldében tartása három évre aláírás utján, czélszerü fölügyelés mellett, fölszólítja a közönséget, a művészet minden barátit, hogy a ki e czél előmozdításához járulni akar , nyilatkoztassa szándékát mielőbb szóval, vagy Írásban a szerkesztővel.“ Mi nem hisszük , hogy a színház egyedül és egészen a közönség részvétére támassza R. Feodora ügyét. Ha a pénztár a jelen jövedelmező opera-saison mellett is , vagy épen a miatt gyönge lábon áll, megteendi ez intézet azt, mit tenni mindig hatalmában áll, hogy e ritkatehetségü leánykának háromévi biztosítása végett egy két előadást rendezend. E segédforráshoz olly gyakran olly sok különböző alkalommal nyúlt már az intézet; miért mellőzné azt most, midőn saját érdeke forog fen? ! Egyébiránt e reményen kívül szívesen járulunk a Hölgyfutár indítványához is, s a közönség részvétét igénybe venni nem tartjuk fölöslegesnek. A szerkesztőségünkhöz ez ügyben intézendő minden megbízást, rendeletet, küldeményt stb. illető helyökre juttatunk s róla nyilvánosan megemlékezünk. — f Halljuk , mikint a gazdasági egyesület a pestvárosi hatóság utján felszólittatott, hogy hat kiképzett és szakértő egyént ajánlana azon bizottmány tagjaiul, melly Budapesten az erdő- szeti állami vizsgálatok tartása végett alakuland. — T A P. M. írja, hogy Szilágyi Ferencz professor ur, a Magyar hírlap szerkesztője, a sopronyi kerületben iskola felügyelővé neveztetett. Sokan örvendenek e szerencsés választásnak. — j- Azon bizottmány, melly a pesti kerületben az úrbéri kárpótlás ügyével foglalkozik, következő előlegezési összegeket utalványozott: Ágostonná asszony részére 685 pft; b. Nyáry A. részére 1347 ft 30 kr. Rakovszkiné asszony részére 1160 ft; gróf Keglevich G. 7442 ft 30 kr; Szapáry grófnő 2470 ft; Nagy I. 580 ft. összesen 13,685 ft.p. — -j- Komlóssi Ida kisasszony e hó végén visszaérkezik párizsi műutazásából... l)e La Grange asszony pedig e hó végén búcsút vesz tőlünk s Párisba menend. Hajói értesültünk, holnaphoz egy hétre utoljára fog föllépni. — j- Hallatszik , hogy az cvangelicusok részéről Budán egy magyar iskolát szándékoznak állítani. E szándék valósítása kedvező alkalmat nyujtand azon budai polgároknak, kik most gyermekeiket Pesten nagy költséggel kénytelenek magyar nyilvános nevelésben részesíteni. — f A Gazzctta di Zara octob. 10-kei számából látjuk, hogy e lap bevitele s olvasása a loinbard-velenczei királyságba mindaddig, mig ott az ostromállapot tartani fog , ismét megtilta- tott. — E másodszori balsorsát, (mellynek okát, mint mondja a tisztelt lap, maga sem tudja), szomorúan jelentvén, értésére adja az említett királyságban levő előfizetőinek, miszerint lapjait nekik nem küldhetvéu meg, elteendi azokat, hogy az ostromállapot megszűntével legott kezeikbe juttassa. — T Ajánljuk at. közönség figyelmébe, hogy Pesteu a kegyesrendiek gymnaziumában, a franczia nyelv tanára által hetenkinl háromszor nyilvános előadás fog tartatni a franczia nyelvben, magyar , s a körülmények szerint német magyarázattal is. A havidíj 2 for. p. p. szegény, de szorgalmas tanulók, kiknek előmenete a végzett tanulmányaikból kitűnik, a havidíj iizetésétől fölmentetnek. — f Halljuk, hogy a Magyar Hírlap mai száma a rendőrség által lefoglaltatott. Oka alkalmasint az lehet, hogy tárczájában a betiltatott „Bekentnissc eines Soldaten“ czimü röpirat közlését megkezdő. Nagybritannia. A Daily News, a schlezwig-holsteini ügyekről következő czikket ad : „sem hadszerencse, sem diplomatái ügyesség nem fogja Dánia szétszakadt részeit ismét összekapcsolni. De általában érzik azt, hogy egy olly feladat, mellyen azok is kiknek úgy szólván, mesterségük a politika, hajótörést szenvedtek , csak nem haszonleső, és semminemű európai hatalom kormányával vagy pártjával egybeköttetésben nem álló itélöbirók által oldathatik meg. Tanácsos volna azonban, ha egy nagy s nagy befolyású angol testület, melly üzérekből s kereskedőkből állana, segédül lenne a béke küldötteinek munkálkodásaikban. Tudjuk, miszerint senki sem megy örömest a falnak. Szerencsére azonban hogy a békepárt Reedtz urban nem találand legyözhetlen akadályokra. A dán külügyminisz-