Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

triai háborúban hisznek — s folytonosan csak úgy eszik az osztrákokat. Igaz, nagy meréhy, most midőn miniszteri lapjaink oily sza- badelmiiek Hesszenre nézve ollyasmit állítani, hogy a porosz ki a eonstitutionalismus képviselője (!) Ausztriával, kiről azt beszélik itt, hogy a hesszeni minisztériumot támogatja — kezet fogjon. S mégis csekély—de egyenes eszünknél fogva, ez a mi „Credónk“, annál inkább minthogy Hlyen rósz időben, minden lehetséges. — Ma Berlinben már hó esett! A derék slezvigiek tehát a fagyot be akarják várni , mi­után meggyőződtek hogy egész Holsteinnak odaengedése ál­tal, milly nagy hibát ejtettek. Mindjárt az idstaedti csatavesz­tés után mondottuk hogy rósz taktika , a visszahúzódás után, kipihenni olly sokáig, mert az elsánczolt Slezviget nehezen fogják visszanyerhetni. — íme, most beteljesedik, s mutatja hogy Slezvignek sakkot játszani nem szabad. Vájjon a nagyobb hatalmak is bevárandják-e a telet a rósz időjárás fogja mutatni ?! Aleppo, aug. 12. (Ered. lev.) Mintegy 800-an a vörös­toronyi szorostól Oláhországba vonultak, hol fegyvereiket le kelle tenniük. Laders ki 15000-rel űzte őket, személyesen követelte kiadatásukat, de hasztalan. Midőn nem emlékszem, milly városba érkeztek, hol török őrség feküdt, az ezredes két zászlóaljjal s igen jó zenekarral elébök ment, és midőn előtte eiléptettek a zenekar rákóczit játszotta. Itt két, de rósz zenekar van, s még mi a katonai laktanyában léteztünk min­dig volt asztali zenénk. Megjegyzésre méltók itt keleten az európai iigyvivőségek, mellyek közül azonban itt csak a franczia és angol ügy­vivők bírnak jelentőséggel. — Az európaiak nem állnak a török, hanem országuk kormánya alatt, mellynek képviselője az ügyvivő. Ha az európai valamit elkövetett, a pasa sürgeti az illető ügyvivőnél megbüntettetését. Ha európainak van pa­nasza valamelly török alattvaló ellen, legyen ez török, keresz­tyén vagy zsidó a panasz közöltetik az ügyvivő által a pasá­val. Természetes ez sok súrlódásra ad alkalmat. Azután a panasz Konstantinápolyba küldetik. Néha az ügyvivő hivatik vissza , gyakrabban a pasa tétetik le. A franczia ügyvivőnek évi fizetése 12,000 fr. Az ügyvivöségnek különös épülete van, azonfölül több hivatalnoka, postabér, baksehiseh (ajándék) stb. Mindent felszámolnak. Az angol ügyvivőnek is jólizetése van. A többinek — talán 20-nak — vagy kevés, vagy épen semmi fi­zetése sincs. Többnyire gazdag zsidók, kik az ügyvivői méltó­ságból tekintélyt, vagy hasznot húznak, s gyakran nagy aján­dékokat adnak,hogy csak elnyerhessék. A pasák nagy zsarolásai és önkényüségei mindinkább korlátoltatnak. A mostani kormány l'áradhatlan az igazságkiszolgáltatása- s megtartásában és a törvények javításában. így neki köszönhetni a tökéletes vallás- szabadságot. Fájdalom c távolfekvő tartományokban igen ne­héz a nagyok kiucsvágyát, fanatismusát s roszakaralát leküz­deni. Itt Ibrahim pasát Mehetned ali (iát ki Szíriát elfoglalta, s tiz évig tartotta, kegyetlenségei daczára még mindig nagy becsben tartják, azon cngesztclhetlen szigora miatt, mellyel a nagyok erőszakoskodásait büntette. Bizonyos alkalommal in­nen egy óra messzeségre lázzadás ütött ki. Oda lovagolt, — csak a pipa hordozójától (Tschibukdschi) kisértetve megparan­csoló a lázangó tömegnek, hogy a föczinkosokat fogják el, s szemeláttára fejezzék le, azután ismét halkkal visszalovagolt. Minap a persiai karavan egyik osztálya Mekkába vonult itt át, körülbelül 2000-en és két nap a város előtt tanyázott. Igen érdekes volt látni, de sajnos kelmékből nem volt egyebük, mint igen közönséges schawljok, és igen jó chinai theájok. Most jut eszembe, hogy a zoológiái osztályban jó barátimat a tevéket elfeledtem. — A tevék a sivatag vas útjait és élés­kamaráit képezik. A vándornépek egész gazdaságát teszik. Ha megitattak 14 napig is megmaradnak viz nélkül, és clede- lökben elégedettebbek még, mint a szamarak. Ha a kiégett puszlaságot tekinti az ember, meg nem foghatja , hol találnak táplálékot. Ha egy törzs tanyáját felütötte, reggel elszélcdnek, estve ismét összejönnek vízre, mellynek közeiében van a ta­nya, és azután mindegyik urának sátorához megy, hol a nők áltai megfejelnek. A tevének teje, vaja , rizs és törökszilva mellett a vándor arabok eledele. A tevehus nem rósz, de azo­kat csak rendkívüli alkalommal vágják le, és csak akkor, ha csontjok tört. Ha a tanya meg akar indulni, a tevék egy jelre lefeküsznek az első bal lábuk összeköttetik, nehogy korán föl­kelhessenek. A sátorokat rajok rakják, a nők s gyermekek fölülnek a tevékre, a férfiak a lovakra s igy tovább haladnak, mig ismét legelőre s vizre találnak. Egykor láttam egy tevét, mellyen három gyermek — közölök a legöregebbik talán 6 éves — és 4 birka volt. Egyszerre a legöregebbik gyermek kiabálni kezdett, és egy hosszú bottal verte a teve fejét, mire a teve megállóit s lefeküdt. A fiú mint a macska lemászott, és a teve hasa alá bujt. Kiváncsi lévén, közelebb nyargaltam és láttam, hogy a gyermek szopik, azután ismét felmászott, és a tevét némelly hangok által felkelésre s tovább menésre nó­gatta. Egy teve 100—400 rhen. frtba kerül. Van kisebb fino­mabb alakú faj, mellyet dromedárnak neveznek, és leginkább lovaglásra használnak, és ha fejérek, igen drágán fizetik. Pr. Lons igen tanult férfit a két púpos tevéről megkérdezvén, azt mondá : ez mese, hidje el nekem, nem léteznek. Minthogy Ib­rahim pasa szolgálatában volt, és minthogy az arábiai, egyip­tomi és sziriai hadjáratban részt vett, azt kell következtetnem, hogy e tartományokban valójában nem találtatnak. Minden arab törzs több ezer tevét bir, sőt vannak egyes egyének, kiknek több száz tevéjük van. A kelmékkel terhelt tevék a karavánban mindig egymásután mennek, egyenlő lépéssel, vagy lassabban vagy gyorsabban, (tk mint minden állatok itt igen szelídek. Hökkenő rósz lovak itt nincsenek. A bika a kertben legel, hová az egész világ sétálni jár, és senkinek sem jut eszébe azt kikerülni. A megrakott tevék 20—30-an egy másután egy vagy két vezetővel emberekkel tömött szoros bazáron mennek keresztül, s soha sem történik szerencsétlenség. Sajnálható, hogy itt a szegény állatoknak nem kegyetlenség által, hanem az emberek butasága miatt sokat kell szenvedniük. Hitkán lát­hatni tevét vagy lovat, mellynek háta rósz nyereg által föl nem volna dörzsölve. A török patkót egy kerek lemez képezi, közepében lyukkal,ez köves helyeken igen czélszerü, de csak minden 3—4 hónapban patkoltalnak egyszer. Aztán a köröm igen megnővén, sokat kell belőle levágni; ezt és a patkolást olly ügyetlenül viszik végbe, hogy a ló a patkolás után alig járhat 2—8 napig. A zabla borzasztó , s hosszú nyelve van, melly legkisebb rántásra a ló torkába megy, hol többnyire sebe­sültek. Azért tartják fejeiket olly magasan és igen kemény- szájuak. A törökök rendesen csak léptetve vagy vágtatva lo­vagolnak. Legnagyobb bravúrjuk abban áll, ha a ló vágtatás- ban megáll, hálulsó lábán helyben megfordul és ismét vág­tatva visszalovagol. Ha a sivatagban élő arabok valamelly vendéget különös kitüntetésben akarnak részcsitni, a legerő­sebb vágtatásban gyakran 5—ti-an egyszerre kitűzött lánd­zsákkal elébe nyargalnak, s a lovak csak akkor állnak meg, ha a lándzsahegyek három ujnyi távolságra vannak a vendég ké­pétől vagy mellétől. POLITIKAI SZEMLE. Pest, oct. 19. (!) Amerika ismét egy lépést tőn az emberiség polgáriasitása körül. Newyorki tudósítások szerint, a négereket eredeti bazá- jokba, Afrika keleti partjaira, szándékszik a kormány, mint gyarmatokat, szállítani. Évenkint 10—12,000 szabad munkás négpr lépne ki Afrika 6 partjaira, kikkel aztán az anya állam szabad kereskedést folytatand. Portugálban a katonai zavargásoknak, miután a kormány a maroknyi hadseregben tetemes előléptetést tett, vége lön. Spanyolországban az udvari cselszövények még mind napi­renden. Narvaez, ezek következtében, lemondását szándékszik beadni. Kubáról aggasztó tudósítások érkeznek. A királynő kü­lönben vígan van, a nép imádkozik érette. Még mindeddig Francziaországban a császárságot a katona­ság ki nem kiáltotta. A wagrami és eylaui csaták nem lelkesí­tők annyira a hadfiakat, hogy a győző Caesart diadalivek alatt vigyék be a tuilleriákba. A katonaság kissé ittas, de még nem részeg annyira sem a bortól, sem a dicsőségtől, mit a Sartory- sikon aratott, hogy kardját a polgári kormány zöldasztalára vesse, s ezt kiáltsa : én vagyok az ur! Különben e lapok párisi tudó­sításai szerint az elnök kissé meghökkent, fél, hogy még elébb- utóbb ellene követnek el status-csinyt, t. i. az elnöki hatalmat meg nem hosszabbítják, és neki az Elyséeből, ideje kitelvén, mint egyszerű polgárnak ki kell lépnie. 0 különben is nov. 28-kán, 1848-ban, egy manifestumában ezeket mondja: ,.nem vagyok dicsvágyó, ki majd liarczról és császárságról, majd vétkes esz­mék valósításáról álmodoznám. Szabad hazában és a szenvedés iskolájában növekedvén, hú fogok maradni önök szava, és a nem­zeti gyűlés akaratából reám mért kötelességekhez. Ha elnökül választatom, szembe fogok szállni minden veszéllyel, kész leendők minden áldozatra, hogy a vakmerőén megtámadott köztársaságot védelmezzem. Minden törekvésemet egy olly köztársaság meg­szilárdítására forditandom, melly törvényeiben bölcs, czéljaiban becsületes, cselekményeiben nagy és-crős. Abban fogom dicső­ségemet keresni, ha négy év után a kormányhatalmat erőben, a szabadságot illctetlenül adhatom át utódomnak stb.Tehát az első franczia polgárnak e szavakat kell megtartania. Majd meglátjuk. A nép előtt, annyi igaz, hogy a jelen minisztérium semmi ked­vességben nincs, és eljött az ideje, hogy másoknak adják kezébe azok a kormányhatalmat, kik a köztársaság becsületére homály- foltokat vetettek. Az elnök úgy is egyik öcscsének azt Ígérte volt, hogy mihelyt minisztériuma népszerűségét elveszti, tudni fogja mit tegyen. A német ügyeket még mind egy harmadik kéz bonyolítja. Már annyira gömbölyűit a csomó, hogy Nagy Sándor kell kibontására. Németországban egy nagy hatalom, mellynek egyik kezében a szent könyv, másikban mindenható kardja, katonai kormányá­nak előőrseit tartja. E szerint, nem lehet csodálkozni, ha e tért el nem akarja veszteni, félvén az ellenséget határaihoz közel bo­csátani. Ausztria elvesztett tekintélyét a kül diplomatában töké­letesen visszaszerezte. Metternich herczeg alatt nem volt kül­politikájának nagyobb tekintélye, mint most, mégis sokan vannak kik azt állítják, hogy Ausztria csak az Orosz hatalom vazallja. Ausztria, Angolhon és Vrancziaország előtt, s akárhol is, ön­álló, tekintélyes politikát követhet. Hogy Olaszországban kissé tartózkodó, oka egy hatalmasabb versenytárs az angol, ki Szár- diniával kötött kereskedelmi szerződések által, jelenleg nagy befolyást nyert Itáliában. Erről, ha jól jut eszünkbe, Ficquel- mont osztrák volt miniszter is emlékezik, hogy Angolhon politi­kája Olaszországot elébb utóbb kezébe ragadja. Romában az igaz, hogy még mind francziák uralkodnak, de a kormány haj­landó Ausztria utasításait elfogadni. Ausztriát a német ügyben sem lehet félteni : igyekezni fog az 1815-ki status quot megkö- zelítni, s igy versenytársán, alkalmasint, hacsak valami akadá­lyok elé nem gördülnek, tultehetend. A LOSONCZI PHÖNIX ÜGYÉBEN. Miütiiu többen tudakozódnak tőlem : mi utón módon küld­jék be hozzám az előfizetési pénzt, egyszerű válaszom az: hogy a ki magán alkalommal vagy kereskedői utalvány által nem küldheti, tegye azt postára, s főleg téritvény mellett s illy felírással: a losoncziak gyámolitására, — a legbizlosab- ban juttathatja azt kezeimbe, s erre viszont az előfizetők ne­veinek kinyomatása részemről a legjobb nyugtatvány leend. Hogy a nyomatandó példányok száma iránt jó eleve intéz- kedhessetn, s az emlékkönyv már december elején megjelen- hessék; az ivtartó urak és hölgyek újólag kéretnek gyűjtemé­nyeiket legfölebb a közelgő pesti novemberi vásárra be­küldeni. Örömmel értesítem a t. közönséget, hogy több netneskeblü honfi és honleány, méltányolva vállalatom jótékony és nem­zeti czélját, önként ajánlá fel buzgó részvétét az előfiz.etés gyűjtésében , s még folyvást kérnek tőlem aláírási iveket. Valamint azt sem mulaszthatom el elölegesen tudatni, mi­szerint íróink részéről máris kitűnő jelességü dolgozatok adat­tak a Losonczi Phönixbe, s a többi közt Erdélyi János, Garai, Gyulai, Kuthy, Lévai, Nagy Ignácz, Obernyik, Sajó, Szigligeti, Tompa, Vakot Sándor, Vas Gereben, Vörösmarty s még több jónevü iró müveivel találkozni fog abban az olvasó, sőt sze­rencsém lesz Petőfi és Vásvári Pál hátrahagyott munkáiból is igen érdekes dolgokat közölhetni, úgy hogy vállalatom pár­tolói a legélvezetesebb olvasmányra bizton számolhatnak. Mi­nél fogva remélem , hogy olvasó közönségünk emberbaráti és hazafiui részvéte egyenlő leend az irók buzgalmával, kik a közjó oltárára áldozatot hozni, minden idő- és helyzetben szent kötelességöknek tartják. VAHOT IMRE. VEGYES HÍREK és ESEMÉHYEK. Budapest, October 19. Nemzeti színházunkban, ma szom­baton adatik: NE NYÚLJ A KIRÁLYNÉHOZ, vígjáték 3 felv. Gautier és Lopez Bemard után francziáből ford. Bulyorszkíné. Holnap ,Próféta/ — f Radimcezki Feodorának első föllépte mindnyájunkat meggyőzött a felöl, hogy e gyermeket kitűnő színészi tehetségek­kel ajándékozta meg a természet. Közohajtás lön , bárcsak mi­előbb biztosítva láthatnék az ő sorsát, jövendőjét nemzeti szin- müvészetiink számára. Azonban úgy látszik , hogy az igazgatóság vagy épen semmire sem fogja magát határozni ez ügyben , vagy olly sokáig fogja húzni halasztani nyilatkozatát, mig a nagy te­hetségű leánykát szigorú körülményei a fővárosból másuvá szóli- tandják. Mit is várhatunk mást, midőn csak arra hogy e gyer­meket a közönségnek bemutassák szinte három hónap kellett ? ! A Hölgyfutár minapi száma úgy látszik biztos tudomás után jelenti, hogy e „rendkívüli tehetséget“ nemzeti intézetünk számára meg­tartani s kifejleszteni maga az intézet nem igen foghatja, mert „tőle mostani helyzetében pénzbeli áldozatot nem követelhetni.“ Azért e lap indítványozza; biztosíttassák a kis művész csemeté­nek jó növeldében tartása három évre aláírás utján, czélszerü fölügyelés mellett, fölszólítja a közönséget, a művészet minden barátit, hogy a ki e czél előmozdításához járulni akar , nyilat­koztassa szándékát mielőbb szóval, vagy Írásban a szerkesztővel.“ Mi nem hisszük , hogy a színház egyedül és egészen a közönség részvétére támassza R. Feodora ügyét. Ha a pénztár a jelen jö­vedelmező opera-saison mellett is , vagy épen a miatt gyönge lá­bon áll, megteendi ez intézet azt, mit tenni mindig hatalmában áll, hogy e ritkatehetségü leánykának háromévi biztosítása vé­gett egy két előadást rendezend. E segédforráshoz olly gyakran olly sok különböző alkalommal nyúlt már az intézet; miért mel­lőzné azt most, midőn saját érdeke forog fen? ! Egyébiránt e re­ményen kívül szívesen járulunk a Hölgyfutár indítványához is, s a közönség részvétét igénybe venni nem tartjuk fölöslegesnek. A szerkesztőségünkhöz ez ügyben intézendő minden megbízást, ren­deletet, küldeményt stb. illető helyökre juttatunk s róla nyil­vánosan megemlékezünk. — f Halljuk , mikint a gazdasági egyesület a pestvárosi ható­ság utján felszólittatott, hogy hat kiképzett és szakértő egyént ajánlana azon bizottmány tagjaiul, melly Budapesten az erdő- szeti állami vizsgálatok tartása végett alakuland. — T A P. M. írja, hogy Szilágyi Ferencz professor ur, a Ma­gyar hírlap szerkesztője, a sopronyi kerületben iskola felügye­lővé neveztetett. Sokan örvendenek e szerencsés választásnak. — j- Azon bizottmány, melly a pesti kerületben az úrbéri kárpótlás ügyével foglalkozik, következő előlegezési összegeket utalványozott: Ágostonná asszony részére 685 pft; b. Nyáry A. részére 1347 ft 30 kr. Rakovszkiné asszony részére 1160 ft; gróf Keglevich G. 7442 ft 30 kr; Szapáry grófnő 2470 ft; Nagy I. 580 ft. összesen 13,685 ft.p. — -j- Komlóssi Ida kisasszony e hó végén visszaérkezik párizsi műutazásából... l)e La Grange asszony pedig e hó végén búcsút vesz tőlünk s Párisba menend. Hajói értesültünk, holnaphoz egy hétre utoljára fog föllépni. — j- Hallatszik , hogy az cvangelicusok részéről Budán egy magyar iskolát szándékoznak állítani. E szándék valósítása ked­vező alkalmat nyujtand azon budai polgároknak, kik most gyer­mekeiket Pesten nagy költséggel kénytelenek magyar nyilvános nevelésben részesíteni. — f A Gazzctta di Zara octob. 10-kei számából látjuk, hogy e lap bevitele s olvasása a loinbard-velenczei királyságba mindaddig, mig ott az ostromállapot tartani fog , ismét megtilta- tott. — E másodszori balsorsát, (mellynek okát, mint mondja a tisztelt lap, maga sem tudja), szomorúan jelentvén, értésére adja az említett királyságban levő előfizetőinek, miszerint lapjait ne­kik nem küldhetvéu meg, elteendi azokat, hogy az ostromállapot megszűntével legott kezeikbe juttassa. — T Ajánljuk at. közönség figyelmébe, hogy Pesteu a kegyes­rendiek gymnaziumában, a franczia nyelv tanára által hetenkinl háromszor nyilvános előadás fog tartatni a franczia nyelvben, ma­gyar , s a körülmények szerint német magyarázattal is. A havidíj 2 for. p. p. szegény, de szorgalmas tanulók, kiknek előmenete a végzett tanulmányaikból kitűnik, a havidíj iizetésétől fölmen­tetnek. — f Halljuk, hogy a Magyar Hírlap mai száma a rendőrség által lefoglaltatott. Oka alkalmasint az lehet, hogy tárczájában a betiltatott „Bekentnissc eines Soldaten“ czimü röpirat közlését megkezdő. Nagybritannia. A Daily News, a schlezwig-holsteini ügyekről következő czikket ad : „sem hadszerencse, sem diplomatái ügyesség nem fogja Dánia szétszakadt részeit ismét összekapcsolni. De általában érzik azt, hogy egy olly feladat, mellyen azok is kiknek úgy szólván, mesterségük a politika, hajótörést szen­vedtek , csak nem haszonleső, és semminemű európai hata­lom kormányával vagy pártjával egybeköttetésben nem álló itélöbirók által oldathatik meg. Tanácsos volna azonban, ha egy nagy s nagy befolyású angol testület, melly üzérekből s kereskedőkből állana, segédül lenne a béke küldötteinek mun­kálkodásaikban. Tudjuk, miszerint senki sem megy örömest a falnak. Szerencsére azonban hogy a békepárt Reedtz urban nem találand legyözhetlen akadályokra. A dán külügyminisz-

Next

/
Thumbnails
Contents