Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
u . A «VASÁRNAPI ÚJSÁG» és «POLITIKAI ÚJDONSÁGOK» ICCA mr . r 11. SZttin. Ára egész évre 2 frt. s a «KÉPES NÉPLAP» MELLÉKLAPJA. Ára félévre 1 frt. looU. üliüXZ. Kigyóbűvölők. — Három képpel. — Mózes csodatette, mikor a biblia szerint eldobva botját, az kígyóvá változott, nem csodatett többé. Ezt a mesterséget sokan értik Afrikában úgy, mint Ázsiában. A különös tünemény természetes okra vezethető vissza, melyet a kigyóbűvölők titkolnak ugyan, s apáról fiúra száll a titok kulcsa, de a természettudomány már tisztában van vele, hogy ez is egy neme a delejesség által előidézett merevedési eljárásnak. De még mindig sok van a kigyóbüvölés mesterségében, a mi még ezután várja megmagyarázását, s Egyiptom és India kigyóbűvölői mutatványaikkal nem egyszer ejtették ámulatba a legjelesebb természettudósokat is. A kigyóbűvölők városról városra, helységről helységre járnak, különféle hangok által előcsalják a házak zugaiba s lyukakba rejtezett kígyókat, azokat megfogják s marásra ingerük őket, akkor aztán szájukba köpnek, mire a kígyók megmerevedve földre hullnak. Azt, hogy a kígyókat lyukaikból sípszóval elő lehet csalni, az által vélik megmagyarázhatni, hogy bizonyos kigyófajok némi zeneér, ékkel bírnak. Azon tüneményt pedig, hogy a kígyók, ha a kígyó bűvölök szájukba köpnek, megszelídülnek, úgy magyarázzák meg, hogy ezen emberek bizonyos növényt rágnak, mi által a nyál azon tulajdonságot nyeri, hogy a kigyók rögtön elalszanak tőle. 1850-ben két arab, egy öreg ember és egy fiú volt, Londonban s ott a kigyószelidités mesterségét mutogatták. A mutatványoknál a fiú volt a tevékenyebb, s íz öreg csak helylyel- közzel támogatta őt. Geber Abu Hajab — igy hitták az öreget — mint mesterségében kitűnő jártasságú volt ismeretes Egyiptomban, s ügyességét 1801-ben a napóleoni expediczióban részt- vett franczia tudósok előtt is kitüntette. 0 kora gyermeksége óta szoros és bizalmas társalgásban élt a kigyók kai. A mutatvány azzal kezdődött, hogy három vagy négy kígyó álló és támadó helyzetben egymás ellenében állíttatott, mire a fiú egyikét megfogván, száját kinyitás beleköpött. A kígyó azonnal megmerevült s a fiú által látszólag élettelenül a földre dobatott. Azután a fiú ujjait három vagy négyszer a kigyón végig húzta, mire az újólag magához tért s ép oly éÍénk,virgoncz lett, mint azelőtt volt. — Doktor Kretschmar «Délafrikai útirajzai »-ban egy Griqua nevű kigyóbüvölőről van szó, a ki művészetét következőleg szokta mutogatni. Griqua bement egy kertbe, s egy sajátságos, átható füty- tyentést hallatott, mire csakhamar mindenfelől kigyók csúsztak elő, fejőket körülbelül egy láb magasra fölemelve, mintha mesterökre figyelmesen hallgattak volna. A fütyülés, bár csendesebben, folyvást hangzott, s a kigyók felmásztak rá és tagjain körültekerőztek. Iszonyú volt még csak látni is. E játék mindaddig tartott, mig egy újabb éles füttyentésre a kigyók lemásztak testéről s rejthelyeikbe visszavonultak. E kígyókat KretschKigyóbüvÖlő Dél-Afrikában.
