Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

74 csapatoknak az országán való átvonulást. Már-már úgy látszott hogy a persa hadsereg Oroszország tartalékhadainak szerepét fogja játszani, a miből legnagyobb veszély származhaték vala az angol-ind gyarmat-birodalomra nézve. Rawlinson kimutatta e veszély közelségét, Disraeli megértette és a szerint cselekedett. A persa udvarnál levő hanyag követe helyett másik erélyeseb­bet küldött, és rajta volt, hogy az afganisztáni hadjárat sikeres véget érjen. Mikor aztán Roberts újólag Kabulba vonult, másfe­lől pedig az orosz hadak Mérv felé indított hadjáratukban a teketurkomenektől csúfosan megverettek, Nasr-Eddin persa sah ő felsége is egyet fordult a sarkán, és jelenleg, úgy látszik, Dis­raeli tervének ezen tétele is megvalósult. Roberts tábornok a Balahiszárban talált okmányokból ki­derítette, hogy Oroszország nemcsak az angol-ellenes afgán mozgalomnak volt indítója, de a pétervári udvar turáni politi­kájának főczélja, a Jaxartes és Oxus körüli kánságokban lassú bár de következetes előhaladás folytán haduti (étape) állomáso­kat szerezni az India elleni hóditó járatra. Az angol kalmár tehát alkudozásokat kezde meg a perzsa udvarral, véd- és daczszövetség kötése végett, melynek alapján Herat tartományt Persia visszanyeri, és a váracsban vegyes angol-persa őrség állandana szemben az orosz hódításra induló sereggel, mely élén a balkán-hadjárat Akhillesével, Skobeleffel, a jelen év tavaszán Mérvét igyekszik hatalmába keríteni. Ennek ellenébe, újabb hir szerint, Anglia Wolseleyt az «afrikai »-t fogja főparancsnokul kinevezni. E szerint kozák és highlandi a közép­ázsiai síkon nemsokára farkasszembe kerülnek egymással, és egy véletlenül elsülő fegyver lángba bonthatja az izlamita világrészt. A nihilizmus eredete. i. Alig van nap, mely ne hozna egy-egy adatot az orosz nihilizmus történetéhez. S milyen adatot! Csak arra az egyre kell utalnunk, melyet legutóbb jelentették Szent-Pétervárról, mely szerint a nihilizmus már benn van a czár hajlékában, közvetlen közelében, s csak véletlenen múlt, hogy tulajdon há­zában levegőbe nem röpítette. S ha megfontoljuk az orosz kor­mány szigorú intézkedéseit a nihilizmus kiirtására, s hogy a nihilisták ezek daczára is továbbfolytatják rémületes műveiket, el kell ismernünk, hogy a nihilizmus utóvégre is szerepet vív ki magának Oroszország történetében, s mintegy felhív, hogy foglalkozzunk, habár futólagosán is, ismertetésével. A nihilisták titkos társulattá szerveződtek, s a mire töre- kesznek, az nem kevesebb, mint az állami, egyházi, gazdasági és társadalmi rend felforgatása. A nihilisták fejei «végrehajtó bizottság» név alatt intézik halálos csapásaikat «tüzzel-vassal» a fennálló intézmények ellen. Titokban nyomatott «Zemlja i Volja» czimü lapjok terjeszti eszméiket a nagyobb városok utczáin gomba módra, felhíva a közönséget mintegy közremű­ködésre a kitűzött czél elérésére. Hogy minő eredményeket hoztak már is létre, arról kiki meggyőződhetett a lapok hasáb­jain közölt tetteikről, mely lapok hova-tovább érdekesebb és fontosabb közleményekkel lepnek meg. Az orosz nihilizmus kétségen kívül az uj kor csodaszü­löttje, melynek e név alatt megjelenése 18Gl-re vihető vissza, a midőn is Turgenjeff Iván az «Atyák és fiák» czimü regényé­ben Basarovot, mint a regény hősét «nihilista» név alatt szere­pelteti, a mely nevet aztán jelszó gyanánt felkapott az orosz ifjúság, s széles kedvtöltésében liangoztatá. Az orosz ifjúság ez időtől fogva kisebb-nagyobb mértékben életjelt adott ez irányról, és pedig követelve magának személyes szabadságot, gyűlölve a klérust, a kormányt, a társadalmi, gazdasági intézményeket, miglen a Petrovszky nevű akadémián elköveté az első gyilkos­ságot, a mit az orosz kormány természetéhez híven hallatlan szigorral torolt meg, úgy hogy sok ártatlan egyén is borzaszt ') kínzásokkal sujtatott. így kezdődött a tényleges huza-vona a kormány és a nihilisták között. Mindazáltal Turgenjeff regénye bizonyára nem hozta volna létre e veszedelmes irányt, ha ez már mint idea nem él az oroszországi nép eszmekörében s a fennálló állami állapotok nagyban nem igazolják a reformok szükségét. Az orosz nihilizmus mint eszme bizonyára a messze múltban gyökerezik, a mit Castellár Emil is, Pis/.emszky után, megerősít, ezeket mondván : «ha meg akarjátok fejteni az orosz nihilizmust, vegyétek szemügyre az orosz autokracziát». S vegyük csakugyan szemügyie az orosz egyeduralmat s kulcs gyanánt fog szolgálni a nihilizmus eredete megfejté­sénél. Az orosz autokraczia kitűnő képviselőjét találja első sor­ban Nagy Péter czárban, a ki az ő nyers, durva modorában, iszákos, kéjelgő szenvedélyeiben egy önkényes uralomnak ve­tette meg alapjait. Alatta jött létre a szent zsinat, melynek élére maga magát, mint egyházfőt, pontifex maximust állitá, megteremtvén a cezaropapizmuzt, egyetlen személyben egye­sítvén az állam és egyház legfőbb hatalmát. Kegyétől és sze­szélyétől függött az állam sorsa, egyesek biztonsága. De annál is kirívóbbá lett az orosz autokratikus uralom II. Katalin alatt (1762—96). Nézzük közelebbről uralkodását. II. Katalin, az éjszaki Semiramis, uralkodása elején nagy mérvben járult országa felvirágozásálioz. Orosz tudósok és mű­vészek kiküldettek külföldre, hogy ott kiképeztessenek, szemi­náriumok szaporittattak, gymnaziumok alapittattak; a keres­kedés, kivált a külfölddel, virágzott. Alapittattak szatirikus újsá­gok, fiatal tehetségek pénzzel segittettek kiképeztetésök czéljá- ból, sőt maga II. Katalin irt színdarabokat, a melyeket elő is adtak. Menedékházak, kórházak, lelenczházak jöttek létre, számos területen iskolák, a katonai intézetek mérnöki és tüzéri osztályokkal szaporittattak, az orosz nyelv kiképzése czéljából jött létre a moszkvai akadémia, Pétervárott pedig egy nőképző intézet. A Szent György és Szent Ladomir nevű rendek alapí­tása e korba esik. Ez időre esik Novikoff munkálkodása, kinek tevékenysége folytán alapultak nyomdák, könyvtárak, könyv- kereskedések, folyóiratok, egy tudós társaság. A haladás rop­pant mérveket öltött, úgy hogy a könyvkereskedő, ki Novikoff első föllépése alkalmával 10,000 rubelnyi értékű könyvet adott el, Novikoff munkálkodása végén a könyveladásból 200,000 ru­belt tudott fölmutatni. De csakhamar megváltozott ez mind. A franczia forradalom szabadelvű eszméket hozott létre, s II. Katalin, aki azelőtt Voltairenek és a franczia encyklopae- distáknak nagy tisztelője volt, megijedt a korszellem szabadabb kifejezésétől, az ő szabadelvű rendszere csakhamar szigorú megtorló repressiv rendszerré változott. A helyzetet sulyosbitá kogyoncze, Orloff bukása. Potemkin lett azzá, a ki magával ra-

Next

/
Thumbnails
Contents