Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
HAZÁNK S A KÜLFÖLD. 669 kg) fejlődik, mely vegyület kevesebb élenyt tartalmaz a szénsavnál. Ha tehát pl. egy kályhában, melyben fát vagy szenet gyújtottak, az ezen anyagok elégéséhez megkivánt levegő hiányzik, mi a kályha csövének zártakor vagy a kémény el- kormosodása esetében történik, a káiyha megtelik a tökéletlen égés termékeivel, melyek azután a kályha nyílásain át a körületbe is kihatnak. A vegybontás megismerteti velünk a széngőz alkatrészeit és ezek közül különösen azok érdekelnek bennünket, melyekből a széngőz hatása támad. Átlagban felvehetjük, hogy 24°ln szénsavat 2Va%szénoxydgázt s csekély mennyiségben szén- könenyt tartalmaz. Ezek közül legveszélyesebb- a szénox) d s bárcsak csekély mennyiségben van jelen, mérgezéseknél a leglény egesebb szereppel bir. — A tiszta szénoxydgáz szin, iz és szagtala- lan, valamivel könnyebb a könlégnél és halvány kék lánggal ég. A széntüz kékelő lágja égő szénoxydgáz. E gázba hozott állatok rögtöni halállal múlnak ki, sőt még akkor is gyorsan halnak, ha oly levegőbe hozatnak, mely csak néhány századrész szénéleget tartalmaz. Ilyenkor az állat légzése gyorsabb lesz, nyák és nyál elválasztása fokozódik és az önkénytes mozg ás megszűnik Az állat ide s tova inog, elbukik, — gyakran görcsök tüneteivel. A légzés majd mélyebb és lassúbb lesz, végre rendetlen, mig egyszerre tökéletesen megszűnik A szénoxyd hatása az emberre ugyanezen tünetekkel mutatkozik. — Éhez hasonló a széngőz hatása az emberre, de minthogy kevesebb szénéleget tartalmaz, természetes, hogy tünetei is lassabban mutatkoznak. — Mindenekelőtt roppant főfájás áll be, mit kábulás, álmosság, az érzékek tompultsága, végre tökéletes esz i életlenség követ. Ezen kábultság oly erős, hogy a megmérgezett egyén még fölébredése esetében sem bir annyi erővel, hogy a veszélyes helyet elhagyja. De ezen tünetek nem minden esetben egyenlők; némelykor az eszmélet azonnal elvész, mig máskor előbb hányinger és hányás áll be, melyet ájulás érzete vagy álmosság követ. A kábultság állapotában gyakran görcsös rángá- sok és a felpuffadt arcon viola vagy piros foltok mutatkoznak. Halálos mérgezésnél a halál csendesen áll be, mindig öntudatlan állapotban. — A nem halállal végződő mérgezés után gyakran egész testrészek hűdve maradnak. Ha ember széngőz által már kábult vagy öntudatlan állapotba esett, mindenekelőtt szabad levegőről úgy kell gondoskodni, hogy vagy más szobába vitetik a megmérgezett, vagy az ajtók és ablakok kinyitása által léghuzam állittatik elő, a testet pedig minden szoros ruhától azonnal fel kell szabadítani. — Orvosi segély hiányában jó erős fekete kávé beadását lehet megkisérleni. A széngőz forrását minden gyúanyag magában hordja, mely tökéletlen égés alkalmával ki is tör. De el lehet kerülni azon egyszerű móddal, hogy a tűzhely kellő léghuzamáról eleve gondoskodunk, és a meglevő jó léghuzamot a kályha csövének lecsapója által korán el nem zárjuk. Régente a szenet borral öntötték le, azon véleményben, hogy ezáltal a mérges kigőzölgésnek eleje vétetik. Ugyanezen okból később egy darab vasat tettek a szén alá, vagy behintették sóval, vagy csekély puskaport gyújtottak meg a szobában. E szokás Olaszország köznépénél és Németország egyes részein még ma is él. A szén- gőzmérgezés ellen tulajdonképi óvszer nem létezik. A leghathatósabb szer : elkerülése mindazon okoknak, melyek a széngözt előidézik. A széngőz áldozataivá lett szerencsétlenek a természet örök törvényei ellen hibáztak, melyek kegyetlenül bánnak mindazokkal, kik ellenük lázadnak. A természet csak ott engedelmeskedik akaratunknak, a hol törvényeit pontosan meglestük. Breuer Armin. A debreceni gazdasági tanintézet. Tudjuk, hogy hazánkat nevezik mai nap Európa magtárának, mert a múlt év újra bebizonyitá, hogy legyen kedvezőtlen termés Európa bármely államaiban, Magyarország jó termése képes a gabnahiányt pótolni kifogyhatatlan mértékben. Gazdálkodó nép vagyunk, szeretünk szántani, vetni, s meg kell vallanunk értünk is hozzá ; de dacára ennek, azt is be kell vallanunk, hogy aránylag igen kevés gaszdászati tanintézettel bi - runk, s ennélfogva kevés szakképzett gazdával, pedig oly államnak, mely földjére fekteti a fősulyt, e hiányt nem szabad éreznie. Már a provisorius kormány is belátta azt, hogy az inkább magán jellegű, s gróf Festetics György által alapított keszthelyi, és aztán a magyaróvári gazdasági tanintézetek nem elégségesek, elhatároztatott tehát egy újabb gazd. tanintézet felállítása, még pedig az alföld egyik elsöbbrendü városában, Debrecenben. A telket Debrecen város akkori hatósága ön*
