Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
3. r S/, it 111. Ára egész évre 2 frt. A «VASÁRNAPI ÚJSÁG»» és «POLITIKAI ÚJDONSÁGOK« s a «KÉPES NÉPLAP» MELLÉKLAPJA. Ára félévre 1 frt. 1880. Január. Az éjszaksarki expedíciókból. Küzdelem jeges medvével. Az osztrák-magyar éjszaksarki expediczióról már eddig is több érdekes munka jelent meg, a többi közt a Payer Gyuláé, az expediczió egyik vezéréé, ki érdekesen Írja le könyve egyik fejezetében ama jégvidékek kétlaki ragadozóját, a jeges medvét. Sárgás fehér, bozontos bőrével, fekete orrával — úgymond — már messzire előtűnik a rengeteg hómezőn, czammogva nagy testével, mely néha 12 mázsára is felnő s erejére nézve bátran mérkőzbetik a tigrissel, sőt még az oroszlánnal is. AUkapczájá- nak ereje oly nagy, hogy mint Scoresbey állítja, egy félhüvelyk átmérőjű vaslándzsát is ketté harap. De a hideg lég, a melyben él, vérét is lehűti. Lassú és óvatos és többnyire csak kényszerűségből bátor. Megesik néha, hogy a vadász és medve megpillantva egymást, mind a kettő megijed s elszalad, s csak mikor már jó messze vannak, akkor áll meg egyik is, másik is s visszatekintve csodálkoznak egymáson, hogy mitől is fél hát az a másik ? A grönlandi vadászok általában azt hiszik, hogy a jeges medve soha se veszedelmes, mig meg nem támadják, s nem félnek egy törékeny dárdával vagy vasruddal indulni ellene. Persze ilyenkor sokszor megesett, hogy a vadászt széttépte vagy magával hurczolta a medve. Ma már a hátultöltő elég biztos fegyver ellene. A jeges medve többnyire fókahussal él. Rájok les a jéglapokon, megrohanja, mikor ott sütkéreznek, és pedig a tigriséhez hasonlítható ügyességgel, melyet kivált abban fejt ki, hogy minden nesz nélkül tudja megközelíteni prédáját. Azért a teljes néma csend még korántsem biztosítja az éjsarki vadászt a felől, ogy öt lépésnyire tőle nem sétál-e vagy egy jeges medve. — kiszemelt fóka még vízbe bukva se mindig menekül el tőle, írt a jegesmedve kitűnő úszó. Csak az iramszarvast bizto- ía tőle nagy gyorsasága. A medve szakadékos jégmeredélye- «cskaügyességgel kapaszkodik föl, mire, valamint a sima iégen járásra, érdes sarka, körmei és szőrös talpai """•»y meglőtt medvének ahátulsó lábáról magam letisztítottam róla a zsírt, bekentem tim- '».m lábára. Kitűnő lábbeli lett belőle. A tengeri kutya többnyire a jégmezők legkülsőbb szélein tartózkodik, nyárszakán tehát a medve is állandó vendég itten. Nyomról-nyomra követi a fókafalkát, bőségesen lakmározván a martalékból, vagy ott úszik egy-egy döglött czethal hátán. Ra- gadmányát megöleli, mielőtt fölemésztené, előbb azonban játKüzdelem jeges medvével.
