Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

654 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 41. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. melynek czentruma Segesvár, s mely egyik szárnyával az udvarhelyi, másik szárnyával a vásárhelyi utón kénytelen verekedni, a tökéletes megsemmisülésnek nézhet elébe, miután a két szárny mindegyikének egymástól teljesen füg­getlenül kell verekedni, mint két külön hadtest­nek s miután visszavonulási vonala egyiknek sincs, s ha csak egyik szárny is visszanyomatik, az egész sereg a rendkívül kedvezőtlen terepvi­szonyok miatt Segesvárit, mint egy kijárat nél­küli katlanban mindenestül az ellenfél marta­léka leendett. Hogy nem igy történt : annak Gál Sándor kényszerű elmaradása s az orosz túl ereje volt oka. Bemnek Ordögfalva és Fehéregyháza közt működő hadteste nem 7000 emberből, hanem annak pusztán feléből állott. Sőt egykoruak és ott résztvettek állítása szerint a 3000 főnyi lét­számot sem haladta túl. Ez ellen vitt tüzbe Lüders először Skariatin, később ívin és Demidov tábornokok vezetése mellett délután 4 óráig mintegy 5000 s később, midőn belátta, hogy Maros-Vásárhely felől nincs mit tartania, mintegy 8000 embert 24 ágyúval s hatalmas lovassággal, melynek töme­ges rohamai alatt a magyar seregnek sem gyalog­sága, sem lovassága meg nem állhatott. Nehány megjegyzést kell még tennünk a mellékelt térképre, mely szintén az orosz iró művéhez van csatolva s melylyel a terepviszo­nyokat s a csata folyama alatti mozdulatokat akarja megvilágositani. A térkép maga a terep- viszonyokat jól tünteti föl, de nem a csatatért átalában. E térkép szerint, ha a skála segélyé­vel megteszszük a számításokat, nem egé­szen ezer holdnyi területen lett volna felállítva az orosz és magyar sereg összes tartalékaikkal s a magyar sereg visszavonulási vonala a fehér- egyház-héjasfalvi úttól tökéletesen el lett volna szorítva, úgy hogy a magyar sereg csakis a Sár­patak irányában délnek fel az erdős, járhatlan hegyek felé menekülhetett volna. Ez azonban nem igy volt. Föl a hegyeknek sem lovasság, sem ágyú nem menekülhetett vol­na, mert arra utak nem vezetnek, pedig a lovas­ság és 4 ágyú megmentetett és pedig a Héjasfalva- Ördögfalva felé vezető jó utón. A dolog úgy áll, hogy a szoros értelemben vett csatatér még Fehéregyháza fölött délfelé legalább 1 kilométerrel s Fehéregyháza mögött kelet felé legalább 2 kilométerrel kiterjedett. Ez már nincs kirajzolva a mellékelt orosz térképen. A hol az orosz lovasság szétverte a magyar gya­logsági négyszöget, a hol egy helyben a legtöbb honvéd elesett, mintegy 180, s a honnan nem messze esett el Petőfi Sándor is, az a hely Fehéregyházától keletre fekszik. Ismételjük, ez a hely már nincs meg a mellékelt térképen. A bekeritési mozdulat sem azon a vonalon hajtatott végre, mely a térképen A. D. F. hetük­kel van jelezve. Bármily magas lehetett is ott helylyel-közzel julius 31-én a kukoricza, olyan n így nem lehetett, hogy a magyar hadállás ma- g islatáról úgy a mint azt a térkép feltünteti, a kukoriczában mozgó lovasságot észrevenni ne lehetett volna. A magyar hadállás legmagasabb pontja a térkép szerint a bekerítő mozdulat vo­nalához körülbelül oly magasan és oly meszsze áll, mint a budai várhoz például a Lipóttem- plom, csakhogy a lejtő szép meneteles, nem oly meredek, mint a vár oldala. Hogy oly magas­ságból és messzeségből szakgatott kukoricza- táblák közt mozgó lovasságot észre ne vettek volna: az képtelenség. Hogy pedig maga Bem észrevette volna, mint az orosz iró állítja, s mégis tovább folytassa az orosz jobb szárny el­leni támadásokat s ne tegyen megfelelő védin- tézkedéseket: ez megint képtelenség, sőt még nagyobb, mint az előbbi. Nem Bemről, de a leg­korlátoltabb eszü zászlóaljparancsnokról sem le­hetne ekkora ügyetlenséget feltenni. Nem is úgy történt. Hanem szemtanuk ál­lítása szerint az orosz megkerülő lovasság a Küküllő jobb partján azon utón indult ki, mely Bún felé vezet, mely falu Fehéregyházával csak­nem szemközt a Kükiillővölgy északi magasla­tain fekszik. De valószinüleg nem maradt meg az utón, hanem levonult a folyam partjára, ré­szint azért, hogy gázlót keressen, részint azért, hogy ennek füzesei és rekettyései árnyékában észrevétlenül vonuljon fölfelé a folyamnak. — Gázlót könnyű volt találni, talált is Fehéregyháza mögött s itt nem hátban, hanem oldalt támadta a magyar sereget. Ha hátban támad: akkor egyenesen elzárja a héjasfalvi utat s az esetben lovas és ágyú nem menekülhet. Tényleg a visz- szavonuló magyar sereg utócsapatai elől el is zárta s itt e ponton, körülbelül a gr. Haller Fe- rencz által körülültetett és ápolt honvédsir kö­rül kell keresni — ha megtalálható — azt a helyet is, hol Petőfi eleshetett. Mert itt széle­sebb lévén a sik, a nyílt tér, véletlen lovassági roham elől nehéz és kivételes volt a hátrama­radtak menekülése. Ha Petőfi az orosz térkép bármely pontján áll a magyar hadálláson: neki, mint akkor tényleg nem kombattánsnak, köny- nyü szerrel lehető lett volna fel a hegynek az erdő felé menekülés. Még néhány szót a magyar sereg vesztesé­géről. E veszteséget osztrák és orosz források 1200—1300 halottra és 500 fogolyra számítják. Holtak és foglyok száma nem üt ki ily kerek­számra. Hol vannak a sebesültek ? Orosz rész­ről meghalt 41. Ennyi halottnak bármily mé­szárlás esetén is nem 1300 halott felel meg. — Még ha rémülés szálta is meg a magyar csapa­tokat: egyes részek kitünően harczoltak s gyá­ván, összetett kézzel valószinüleg nem várták be a halált. A szomorú tény az, hogy az orosz sereg leölte a foglyok egy részét, a szászok és oláhok pedig az nap este és éjszakán agyon ver­ték a sebesült honvédeket. Csakis igy érthető ama nagy halottszám. Az orosz írónak egyébiránt valami külö­nös ellenszenvet vagy elfogultságot nem vethe­tünk szemére. O nem ismeri a magyar tábor­kari adatokat s személyesen nem tanulmányozta a segesvári csatatér terepviszonyait. Tévedései innen erednek. Eö. K. EGY OROSZ TÁBORNOK SÍREMLÉKE ERDÉLYBEN. Ha az ember Segesvárról a küküllőparti jó országúton Héjasfalva felé megy, a város végé­től pár száz lépésnyire az országút mellett jobb­ról, de fent az erdőszélben áll Skariatin orosz tábornok síremléke, csinos faragványu piedesztá- lon márványból alakított busuló oroszlán. A mü emlékszerü s nagy költséggel az osztrák cs. kato­naság emelte. Apiedesztál oldalain jelképes czif- rázatok közt orosz és német nyelven van meg­örökítve Skariatin hősi halála a segesvári csata­téren 1849. évi julius 31-én. Skariatin ugyan nem ott halt meg, a hol emléke áll, hanem ott kapta a halálos sebet egy ágyúgolyótól, mely mellének jobb oldalát kiszakitá s melyről azt is beszélik, hogy a jól talált ágyút maga Bem fő­vezér irányozta volna. Ez azonban nem bebizo­nyított történeti tény. Ott az emlék helyétől nem messze, kissé előbbre állott egy orosz ágyuüteg és Skariatin, mint Lüders főhadvezér távollété­ben ennek a csata vezetésében helyettese, tábor­karával ott állott az üteg mögött s onnan szem­lélte Bem mozdulatait. A megsebzés után elveszté eszméletét, Segesvárra bevitetett s ott pár óra múlva meghalt. Ez emlék ma már nem magánosán áll. Mi­után az idő korhasitani kezdé a márványt, de a piedestál köveit is, az emlékoszlop fölé falába­kon álló zsindelytetejü s oldalain nyílt alkot­mányt emeltek, hogy az eső legalább ne érje. S ezen kívül ott áll egy csinos házacska is jó karban tartva, melyben a közös hadsereg azon rokkant vitéze lakik, ki az emlék őrzésével megvan bízva. E vitéz az orosz kormánytól a bécsi orosz nagy- követség utján huzza — állítólag — fizetését, mely elég tisztességes. Skariatinnak Segesvárott, Schafgotschenak Moorott, Henczynek Budán van már emléke az orosz és osztrák kormányok bőkezűségéből, váj­jon a mi nemzeti hőseinknek és vértanúinknak s köztük épen a segesvári síkon elesett Petőfi Sándornak mikor emel a magyar kormány em­lékoszlopot ? IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A „Budapesti Szemle“ októberi kötete főkép történeti értekezésekben gazdag. Goldzieher Ignácz, e jeles fiatal orientálista, az összehasonlító mytho- logia fejlődéséről ir nagyobb tanulmányt. Szilágyi Sándor a német történetírásnak Wallensteinra vo­natkozó irodalmát ismerteti meg, és Schebek Ed- mundnak Berlinben most megjelent müve nyomán foglalkozik azzal a kérdéssel, ki volt a hatalmas Wallenstein gyilkosa ? Schebek köuyve megfejti e kérdést, s minden kétséget kizárólag bebizonyítja, hogy Wallensteint Slawata gyilkolta meg, az ő ármánya ejtette el, ugyanaz a Slawata, kit 1618. május 22-án egyik tanácsos társával s titkárokkal a prágai tanácsház ablakán kidobtak. Érdekesen ir Csetneki Elek ily czim alatt «A hunok, avarok és kunok» Yámbérynak a hunok és avarok nemzetisé­géről szóló fejtegetéséről, sok kritikai megjegyzés­sel kisérve Vámbéry állításait. A kötet ifj. Szinnyei Józseftől a finnek történetének ismertetéséből a második közleményt adja, s befejezi gr. Seherr-Thosz Arthurnak a magyar szabadságbarezra és porosz- magyar légióra vonatkozó visszaemlékezéseit. A szépirodalmi részben Greguss Ágosttól «Szép éj­szaka» czimű hangulatos költeményt s G. I.-től «Őszkor» cziműt közöl, a «Pickering Ödön» czimű angol beszély pedig végződik. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti tanulmányt ir Kisfaludy Károly «Iréné» drámájának tárgyáról, mely mint monda, annyi sokféle átdolgozásban van meg a nyugat iro­dalmában. Az «Értesítő» rovatban könyvismerteté­sek fejezik be a füzetet. A «Bp. Szemle» előfizetési ára egy évre 12 frt; egy füzet 1 frt. Megrendelhető a Franklin-társulat könyvkiadó hivatalában. * Szemere Miklós összes müveiből három kötetnyi fog megjelenni. Payzsoss Andornak és Bo- ruthnak, kik a hátrahagyott kéziratokat rendezik, azok egész halmazát kellett átkutatniok. Sokat mel­lőzni kell, mert töredékek, vagy kis papirszele- tekre irvák s nem lehet tudni az összefüggést. Eze­ken kívül a hírlapok sok évi folyamát kellett még átnézni. Ha aköltő minden költeménye nem is, de azok legnagyobb része már együtt van, s ezek az önálló eszméket tartalmazó töredékekkel, kritikai és aestheti- kai dolgozatokkal, három testes kötetet fognak adni. Az orsz. nőipar-kiállításról Gelléri Mór kiállí­tási titkár az iparügyi minisztérium megbízásából terjedelmes jelentést szerkesztett, mely díszes kiállí­tású kötetben jelent meg, tanulságosan ismerteti a gazdag kiállítást, s előadja a hazai nőiparra innen vonható következtetéseket. Külön szakaszokban szól az iskolákról, a házi- és népiparról, a nőiparágakról, s azok egyes osztályáról. Gellérit e jelentés megírá­sában többen támogatták: Jagócsi Péterffy József miniszteri biztos, ki a nőipariskolákra, Binder Lajos ipari felügyelő és Bejtő Sándor gépészmérnök, kik a házi és népiparra vonatkozólag nyújtottak anyagot és szakszerű ismertetéseket. E tüzetes jelentés czélja, hogy a kiállításról teljes képet nyújtson, annak ta­núságai maradandóvá s a közönség számára hozzá­férhetővé váljanak. A kik az iparügyek iránt érdek­lődnek, s a nőegyletek, melyek kiállításokat rendez­nek, haszonnal forgathatják e könyvet, melynek ára 1 frt s megrendelhető szerzőnél, Budapest, sugárút 60. szám. Szépirodalmi művek. A Bévai-testvérek ki­adásában két regény jelent meg, egy eredeti és egy fordított. Mind a kettőt eredetileg a kiadók «Begény- világ» czimű folyóirata közölte. Az eredeti „A hon- boldogítók1', társadalmi regény P. Szathmáry Károly - tól; két kötet, ára 2 frt 80 kr. A másik pedig a nem­rég elhunyt kitűnő franczia iró utolsó műve: Bouvard és Pecuchet, melynek magyarul ,, Két új­kori Don Quixotte“, lett czime, fordította Nyáry László, ára 2 frt. Ugyancsak a Bévai-testvéreknél megindult a ,,Regényvilág“ uj folyama ; az első füzet Hiadortól közöl költeményt s három regényt kezd meg; ezek: «Egy modern apostol», ifj. Ábrányi Kornéltól, «A nemes vér», Tolnai Lajostól és Jules Clarette párisi regénye : «A miniszter», Fái J. Béla fordításában. Az uj folyam számára még Jókai Mór, Abonyi Lajos, Fangliné-Gyújtó Izabella és Degré Alajos Írnak eredeti regényeket, gróf Teleki Sándor pedig iiA selyem gyerek» czimű társadalmi regényt fog közölni e füzetekben. A kiadók által hirdetett száz-aranyos jutalomra érkezett nyolez regény még bírálat alatt van s kedvező eredmény esetén a ki­adók uj regénypályázatot szándékoznak hirdetni. Katholikus egyházi beszédek gyöjteményét rendezte sajtó alá dr. Pátkai (Teidel) Pál pátkai plébános s az első kötet most jelent meg Székes- Fehérváron, közölvén ebben Lenovics Józseftől, Pázmány Pétertől, Fogarassy Mihálytól, Pellet Ödöntől, s több magyar hitszónoktól egyházi beszé­deket. A 192 lapra terjedő kötet ára 1 frt. A nemzeti színházban e hó 4-én két zenés újdonság került színre : Glucknak egyfelvonásos vig

Next

/
Thumbnails
Contents