Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

a pompás zongoristának ilyen milieuben kellett fellépnie.

Már a műsor is a lehető legunalmasabb és agyonjátszott dolgokból állt. Es azok a számok, melyek Stefániáin kívül némi érdekességet nyújtottak volna: azok is elmaradtak.

Játszott egy pár hegedűs, zongorista és klarinét-szolószám is, amely újólag beigazolta azt, hogy a klarinét zenekarban igen szép és ideális hangszer, de szólózásra bizony igen alkalmatlan. A műsort egy cimbalom-trió fejezte be és melegen óhajtottuk, ha a pódiumon egy pár cigányprímást, egy-két kontrást,nagybőgőst láthattunk volna, mert hát a cimbalom mégis csak cigánybandába való és nem hangversenydobogóra.

Az est egyedüli száma Stefániái Imre játéka volt. Liszt H-moll szonátáját játszotta bámulatos fizikai erővel, könnyed technikával és mély felfogással. Stefániái játéka még a legkényesebb, legumuusi- kálisabb hallgatónak is nagy élvezetet szerzett. Örömmel halljuk, hogy a zenede »Magyar hangversenyén« ő fogja játszani Dohnányi Ernő zongoraversenyét, zenekarral, remélhetőleg jobb társaságban, mint amilyenben most volt szerepelni kénytelen.

Egyáltalában több gondot lehetne fordítani arra, hogy kiket léptetnek a nyilvánosság elő, mert az ilyen erőkre, amilyeneket most hallottunk, senki sem kiváncsi. A hangversenyt végighallgatta Ber- zeviczy Albert dr., vall. és közokt. ügyi miniszter is.

Szigrfő. E hó 19 én kerül színre először a m. kir. operaházban a kiváló fiatal zeneszerzőnek, ifj. Toldy Lászlónak %Szig- rid«. című egvfelvouásos zenedrámája. A főszerepeket Kaczér Aíargit és Kertész Ödön fogják énekelni. A művet Lichtenberg Emil, az opera korrepetitora tanította be és ő fogja dirigálni a zenekart a bemutatón is.

A premiere után bőr ebben fogunk megemlékezni e munkáról.

Lengyel Dezsőnek »Bánatfelhők« címmel dalfüzete jelent meg Rózsavölgyi kiadásában. — Konior Elek »Magyar Mária-dalok« cimmel adta ki legújabb zene szerzeményeit. Ismertetést mindkét műről jövő számunkban hozunk.

TERmÉBZErnjDomnnY.

Rouatuezető Kapaics Raymunő. Lélek a nöuényben.

Ki nem olvasta volna Tompa virágregéit. Csodálatos és írj világban találjuk magunkat, ha vele, az ő leikével nézzük a természetet. A virágok megindulnak, beszélnek, irigykednek, szerelmet vallanak, szóval emberi lélek van bennük is. Vagy, hogy Tompával együtt fejezzem ki magam:

Holdvilágon és csillag fényinél Midőn a föld álomba szendereg :

Mint a ki szól, érez, mint a ki él,

Halk suttogást hallok közöttetek !

És látlak járni — kelni nesztelen. Remegve érni egymás ajkihoz,

S mintha érteném ; hogy a szereiéin Hog3^ a bánat és vágj-, mi összehoz.

Én azt hiszem, hogy Tompa Mihály csak Magyarországon születhetett meg, csak a magyar népnek lehetett fia, annak a népnek a fia, a mely úgy szereti a természetet, mint a mi igaz magyar népünk. Ha eljönne valaha az az idő, hogy magyar faj kipusztulna, és valaki akkor megírná a magyar nép természetrajzát, akkor a legfőbb jellemvonások között ott szerepelne bizonyára a természet- szeretet is. A nép — hiszen Tompa is bizonyára tőle tanulta — megnépesíti meséiben az erdőt és pusztát, a hegyet és síkot s bizarr-naiv leikével lelkitulajdonságokkal ruházza fel állatait, növényeit.

És a mit a tudósok valaha talán kinevettek volna, hogy valaki azt még komolyan is vehetné, ma már a növényeken ismerünk olyan folyamatokat, a melyekhez az em érnél a lélek jelenlétét kötjük. Hogy mi a lélek, azt senki sem tudja, de hogy van, azt mindenki érzi.

Minden olyan élettani folyamatot, a melyet végső elemzésében nem értünk meg, valami ismeretlen erőnek tulajdonítjuk, a melyről azonban tudjuk, hogy több, mint a fizikai vagy chemiai erő. Ezt az érzékelhetetlen valamit — nevezzük azt akár léleknek, akár ösztönnek, akár életerőnek — minden élő lénynek meg kell adnunk, vagyis el kell ismernünk, hogy a legegyszerűbb élettani folyamatok magyarázatára sem elegendők az ismert erők, hanem szükség van egy ismeretlen valamire, s csak ezzel

95