Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
Végrendelet. T. A polgárosult emberi társaságok polgári törvény nélkül fönn nem állhatnak. Ezt tanúsítja, úgy az ó mint az uj világ történelme. Azonban a polgári törvények csak akkor vannak üdvére mind az államnak, mind az egyes polgároknak, ha azok az állam minden egyes polgáraira nézve, egyenlőn, és egyiránt kötelezők, s ha azoknak jótékonysága a társaság minden tagjaira egyformán kiterjed; mint a nap éltető su- garai a természet minden teremtményére. A törvényeket, az állam minden felnőtt és önálló tagjának tudni, hasznos és szükséges; sőt a törvények közül azokat, melyek az élet mindennapi viszonyaiba belevágnak tudni, magunk és a polgári társaság iránti kötelesség. Azonban, midőn ezen tételt fölállítom, nem szeretnék félreerletni. Nem azt akarom ugyanis mondani, hogy minden ember jogásznak képezze ki magát — ettől isten őrizzen! — hanem azt, hogy minden egyes alattvaló vagy állampolgár tanulja megismerni jogait és kötelességeit, iparkodjék sajátjává tenni, hogy a törvények mily jogokat engednek neki,és mely kötelességeket szabnak reá. Szükséges és hasznos tudni a törvényeket azért, mert azok életünk, vagyonunk, jogaink felett örködnek; társadalmi életünket szabályozzák s élet viszonyainkba hatnak, úgyszólván a bölcsőtől kezdve a sírig. Magunk és a polgári társaság iránti kötelesség tudni a törvényeket, azért, mert ha a törvények nem tudása miatt kárt szenvedünk, vagy másoknak kárt okozunk, mind két esetben csak önhibánk s magunkon kívül mást senkitsem okozhatunk; mivel a most életben levő s az osztrák birodalom minden alattvalóit egyenlően kötelező osztrák polgári törvénykönyv 2-ik § — a szerint „mihelyt valamely törvény, annak rendén kihirdettetett : senkisem menlheti magát az- zal, hogy azt nem tudta.” És ez, igy van rendin, mert ellenkező esetben, a törvény s igazság szolgáltatás, minduntalan, akadályoztatnék működésében az embereknek ama könnyű s mindeiinapias mentségével: — „hiszen én a törvényt nem tudtam, vagy nem tudom. —u Tudni kell tehát a törvényt, akár márvány palotában születtünk, akár nádas viskóban: mert annak nem tudásával magunkat nem menthetjük. mivelhogy a törvény e- lőlt az osztrák birodalomnak minden alattvalója — legyen az nagy vagy kicsiny, gazdag vagy szegény, főár vagy alacsony rendű — egyenlő. A törvény s igazság egyformán s ugyanazon bíróságok által szolgáltatok ki a milliomokkalbíró gazdagnak, és a néhány fillérrel rendelkező zsellérnek. Tudnunk s ismernünk kell a törvényeket, különösen pedig azokat, melyekkel életviszonyainkban minden lépten találkozunk. Ilyenek pedig különösen a többek közt a szerződési, házassági, örökösödési, végrendeleti törvények. S ezek közt a végrendeleti törvény az melyről én ezúttal népszerű ismertetést akarok adni. De az a jövő számban. Kun Pál. Népdal. Szól a kakas virradóra, Mintha csak a kuvik szólna, Jer ki babám csak egy szóra, Azt se bánom ha egy csókra. Elmegyek e'n ! — ne kérd merre ! Elmegyek én igen messze, Rengetegek árnyékába .... Mért születtem ez világra! Piros hajnal gyűl az égen, — A nap is kél immár szépen . Fényes napnak felkelése Az én napom lemenése. Halász Dezső. Irótúrsninklioz! Lapunk 3-ik számában egy írói nyugdíj intézet létesítését, vagy ha úgy tetszik az I elszenderült felelevenítését pöndüénk meg; s 1 hogy szavunk nem volt puszidban hangzó szó, s
