Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
71 Holnap mielőtt feljött a hajnal, odakünnlégy a hajtők között, meri ha ott nem talállak az elsők között, ezzel... nézd , ezzel a holtai kergetlek ki... s e szavaknál felemelte botját, fenyegetve a férfiút: sőt néhány lépést is lelt előbbre, hogy egészen Dewlel Ciráj- hoz ért. A kozákok azt hitték, hogy bizony mindjárt végig üt a bottal, úgy meglármázott, úgy meghadonázoll. Nem ütött végig. Hanem inkább mikor közel volt a férfiúhoz, halkan susogva monda: — Szerencsétlen! te azt akartad mondani, hogy nem mehetsz a veszélyes hajlóvadászatra, mert neked szép, fiatal nőd van. Csak egy szó még, és, hidd nekem, azt az asszonyt, a kitől néhány napra nem akarsz válni, elválasztották volna tőled örökre! Dewlet Ciráj köszönetteljesen szorító meg az Ombasi balkezét. — Köszönöm neked, derék, jó ember — monda halkan a hála hangján !... — A nyomorult! pattogott az Ombasi színleli haragjában, mikor már eltávoztak a háztól, még azt akarja mondani hogy neki más dolga van! Majd adok én neked más dolgot! A kozákok szótlanul haladtak mellette, s hagyták pattogni, lármázni. Talán azon tűnődlek mind. hogy férhet meg ilven kisóm- herben ilyen nagy harag ... Mikorra az egész falut bejárták, egészen sötét lön. Az Om-basi lakába vonult, a lovasok pedig, minden pihenés nélkül vissza mentek arra a honnan jöttek. A mint eltávoztak, az alacsony ember arcáról is eltűnt az az együgyű kifejezés, mely előbb olt Játszók. Sötét pillantást vetett a távozó lovasok után, majdan felnézett az égre és — felsóhajtott. Sok volt ebben a sóhajtásban! (Folytatás következik.) Az én kis feleségemnek . . . . A7. én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja. Későn fekszik — de a hajnal Nein leli már ágyba; Háziasán felöltözve Robog a konyhára .... Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja. Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja, Ha a konyhát rendbe hozta Háza körét járja; Maga feji kis „ttecéit“ S szépen inegsimálja .... Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja. Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja, Majorsága kora reggel Pity-pityegve várja; S ha az ólba számba vette Enni ki bocsátja .... Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja, Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja. Minden ételt maga hord a „Tücski“ válujába ; „Egyél igyál szegény cocám“ Ily szépen kínálja .... Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja. Az én kis feleségemnek Dunán túl nincs párja, Egész házát ellátja, már Reggel hétórára; Szoba konyha, udvar és én ? Büszke asszonyára .... Hej ! az én feleségemnek Teremjen sok párja ! B. Alajos. Fővárosi levelek. III. Kedves uram bátyáin! Megígértem legutósó levelemben, hogy a múzeumot tátogatom meg, s arról fogok sokat, igen sokat írni. Magam sem tudom hol kezdjem a levelet. Hol kezdjem? Az ablakon csak nem ugorhalom be; tehát kívülről kell legelőször leírnom. Az úgy nevezett országút alsó végén roppant négyszeg lér nyúlik el, melyet elölről pompás vasrácsozat, oldalt és hátul ócska deszkakerítés vesz körül. A tért üdezöld fiatal fácskák diszkedé alakítják, melyből méltóságo-
