Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
Porzsolt Kálmántól. 143 hetjük, hogy az Életképekben megjelenése után néhány napra Egressy a Nemzeti Körben, Tompa, Petőfi, Vörösmarty, Frankenburg s még többek jelenlétében óriási tetszés mellett elszavalta; később Petőfi sajátkezűleg beleírta Az őrültet Egressy szavalókönyvébe is, mely kéziratot nem régiben fedezték fel Kolozsvárott. ') Ez első megjelenése s első elszavaltatása óta Petőfi Őrültje számtalan kiadásban, anthologia- és szavalati könyvben megjelent s számtalan alkalommal előadatott, bebizonyítván ez által nemcsak népszerűségét, — de maradandó becsét is. PORZSOLT KÁLMÁN, JAKAB FERENC, A FÖLDMŰVES KÖLTŐ. A népi eredetű szépirodalmi termékek, mint a nép kedélye s gondolkozása világának s nyelve sajátságainak hű tükrei, irodalmunk művelőinél jelenleg is kiváló figyelemben részesülnek. Valóban a nép életét összes jelenségeiben szemlélnie, megfigyelnie, s folyvást tanulmányoznia szükséges annak, ki hivatásszerűleg nemzeti irodalmunk, főleg a költészet s nyelvészet terén munkái; mert — hogy hasonlattal éljek — vajon lehet-e az hű tolmács, ki a tolmácsolandó nyelvet s annak szellemét nem érti alaposan? E célra szolgálnak a népdal stb.-féle gyűjtések, melyek nemzeti sajátságainkat nyelvben, érzésben és gondolkozásban, valamint az alakításban leghűbben fejezik ki. Csakis e nemzeti szellemi kincsek gondos tanulmányozása, átértése és átérzése útján lehet műköltészetünk valóban nemzeti; csakis így lehet az minden ízében hű, magyar. A népénekek tehát jogosan érdemlik meg a figyelemre méltatást. Ily gondolatok közt határoztam el magamat arra, hogy nehány ily népi eredetű költői szerzeményt szerzőjükkel, a földműves Jakab Ferenccel együtt bemutassak. Jól esik a jelen anyagiasság felé hajló, de különben is nehéz, küzdelmes korunkban a nép alsóbb rétegeiben egy-egy szellemi harcost szemlélhetni, ki a villát, kapát, pihenő óráiban, tollal váltja fel. „Az eszme kitör és eget kér.“ A nép egyszerű fia, Jakab Ferenc, nem munkakerülésből, de hivatottságbóí ír. A magyar nép költői hajlamának egyik kiváló képviselője ő. ki iskolázatlanul, falujában elzárva a külvilágtól, mit sem tudva a költészet szabályairól, munkától szabad óráiban a költészetnek *) L. Pesti Hirlap 1879. évf.
